Istennek áldozta fel gyermekét - magyarázta tettét az a romániai nő, aki egy egyhetes hír szerint baltával lefejezte gyermekét. Érdemes azonban a bulváros címsoron túl is elolvasni a hírt, főleg, ha nem csupán szörnyülködni szeretnénk, hanem megérteni, mi történt. Amolyan szokványos gyermekgyilkosságról van ugyanis szó.
Szokványos abban az értelemben, hogy ezúttal is sokgyermekes családanya (egyelőre) legkisebb, 6-7. sorszámú gyermekének kellett meghalnia. A féltucatnyi élő gyerek bizonyítja, hogy ezek az anyák nem alapból képtelenek gondoskodni a gyerekeikről, hanem „csak” bekattantak.
Szokványos abban is ez a történet, hogy az anya nem alkalmazott fogamzásgátlást - ez az asszony 27 éves korára 7. gyerekénél tart(ott) és nem tudatosan tervezte ilyenre a családját.
Szokványos abban, hogy az anya úgy egyáltalán nem tervezte, nem irányította tudatosan az életét. Felelősséget nem vállal, nem cselekvő ember. A dolgok megtörténnek ezekkel a nőkkel, hívőbbeknél a jóisten akaratából.
Még a gyerek halála is csak úgy megtörténik - valahogy még ezt sem ő cselekedte.