A francia CSA kutatóintézet 2006 őszén telefonos felmérést végzett a magukat katolikusnak mondók körében. A táblázatok kevés franciatudással is értelmezhetők; néhány főbb eredményt azonban kiemelünk.
Az első kérdés a katolikus identitás forrására kérdezett rá: a megkérdezett katolikusok 55%-a azért tartja magát katolikusnak, mert katolikus családból származik; 21% azért, mert hívő, 14% pedig, mert ez felel meg értékrendjének. 
A katolikusok fele kizárólag családi eseményekre (46%) vagy egyáltalán nem (6%) jár templomba; 31% azok száma, akik a vallási ünnepek alkalmából vesznek részt misén. 8, ill. 9% jár hetente, ill. havonta többször misére.
45%-ukkal időnként vagy csak kivételesen fordul elő, hogy imádkozik, 29% soha nem imádkozik, naponta 16%, hetente vagy havonta néhányszor 11% érzi ennek szükségét.
Igen csekélynek tűnik az egyház társadalomszervező ereje: a magukat katolikusnak mondók 91%-a nem vesz részt az egyház közösségi életében; az összképet csupán a kisszámú sűrűn templomba járók árnyalják, akiknek a harmada vesz részt közösségi csoportokban.
Érdekes, hogy a katolikusok többsége nem birtokol Bibliát (52%), miközben 62%-uknak van feszületük vagy Mária-szobruk. A két fő imát (Miatyánk, ill. Üdvözlégy) a katolikusok 88, ill. 81%-a fejből tudja (a vallásukat sosem gyakorlók valamivel, de nem számottevően  kisebb, 78%-os arányban).
 

A kérdések között "vizsgakérdés" is volt: a kutatók megkérdezték, mely ünnepen ünneplik a katolikusok a szentléleknek az apostolokra szállását (ez az egyik legfontosabb ünnep). Erre a katolikusok mindössze harmada tudta a helyes választ (a legalább a hetente vagy havonta többször templomba járóknak is csak az 56%-a tudott erre válaszolni).

Az egyházról 76%-nak jó, 21%-nak rossz a véleménye, a jelenlegi pápáról, XVI. Benedekről 71% kedvező, 18%-nak rossz a véleménye. A papok cölibátusának feloldását 81, a nők pappá szentelését 75%-ban, a vallások közötti párbeszédet 80%-ban támogatják, és mindössze 3%-nyian vannak, akik szerint ez utóbbi haszontalan.

A „kulcskérdésre” („Ön szerint van-e Isten?”) a fele (52%) válaszolt igennel, 18% nemmel („nem”, ill. „nem valószínű”; s ez az arány még a 75 év felettieknél is 15%), és 30%-ot tesz ki az agnosztikusok („Nem tudom”) tábora. Azokat, akik erre „igennel” válaszoltak, megkérdezték, hogy az ő istenük inkább személytelen erő, energia, szellem, vagy olyan lény, akivel személyes kapcsolatot lehet kiépíteni. A hívők 78%-a (azaz az összes katolikus 41%-a) előbbinek látja, és 18%-uk (azaz az összes katolikus 9%-a) hisz egy „személyes” istenben; a maradék istenhívő nem tudja.

A másik kulcskérdésre adott válaszokból kiderül, a katolikus tanítások értelmében vett feltámadásban a katolikusok 10%-a hisz, miközben majdnem ugyanennyien (8%) hisznek a reinkarnációban. 53% úgy gondolja, „valami azért van”, 25% szerint a halál után nincsen semmi. A legidősebb korosztály közül nemcsak az átlagnál többen hisznek a feltámadásban (17%), hanem többen gondolják, hogy nincsen semmi (32%).

A megkérdezettek 64%-a hisz ellenben a csodákban, 58%-a pedig Krisztus feltámadásában. Mária szüzességében, a Szentháromságban és az ördögben a többség (56, 57, ill. 65%) nem hisz.


A teljes kutatás (részletes kereszttáblákkal) .pdf-ben letölthető innen: http://www.csa-fr.com