Eretnek írások. Olvasás csak saját felelősségre! --- Legújabb bejegyzések az új helyen: www.szekularisfigyelo.wordpress.com! ---

Szekuláris Figyelő

Szekuláris Figyelő

Egyháztalan ország – a népszámlálás vallási adatai

2013. március 30. - szekularisfigyelo

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2011-es népszámlálás részletes adatait, amelynek leglátványosabb eredménye kétségtelen a magukat a hagyományos nagyegyházakhoz tartozónak vallók igencsak jelentős csökkenése, így pl. a tíz évvel ezelőtti 55%-os katolikus-arány 39%-ra csökkent. A felekezethez kötődők összesen 286 különböző felekezetet jelöltek meg.
Érdekes mód a 2011-es népszámlálás külön akarja választani az ateistákat a felekezeten kívüliektől, ami szakmailag azért elfogadhatatlan, mert a kérdés nem a hitre, hanem a vallási közösséghez tartozásról szól: "Melyik vallási közösséghez, felekezethez érzi tartozónak magát?" (Emlékeztek ezzel kapcsolatban a sajókazai romákra.) Az ateisták, az agnosztikusok, a hitetlenek, a vallási kérdésekkel egyszerűen nem foglalkozók és a felekezeti kereteken kívüli hívők számára egyaránt a "nem tartozom vallási felekezethez" a természetes válasz. Magyarországon nem beszélhetünk ateista közösségről, egy ilyen közösség, ha létezik is, nem vallási jellegű (lásd meg a "bélyegnemgyűjtés" mint hobbi és a "nem-sportolás" mint sport című kérdést). – Épp a napokban írtam erről posztot egy német felmérés kapcsán, ahol a kutatók ugyanígy kategórián kívüli válaszlehetőséget biztosítva kissé sajátos következtetéseket vontak le.
Fogadni merek, hogy lesz kísérlet arra, hogy a magyar adatokat is így értelmezzék. Pedig ha a KSH (vagy a politika) valóban a hitre kíváncsi, akkor erre nem fog megalapozott válaszokat kapni, ha a felekezeti hovatartozásra kérdez rá, vagy mindegyik válaszhoz egyértelmű hittel kapcsolatos kijelentést társít (pl. „X felekezethez tartozó hívő", „X felekezethez tartozó nem hívő" [felmérések mutatják, hogy a felekezethez kötődők egy része nem hívő], „felekezeten kívüli hívő", „felekezeten kívüli nem hívő").
Nézzük tehát az adatokat:

 

1930

1949

2001

2011

Római katolikus

64,84%

67,80%

51,87%

37,15%

Görög katolikus

2,32%

2,70%

2,64%

1,80%

Katolikusok összesen

67,15%

70,49%

54,51%

38,96%

Ortodox keresztény

0,46%

0,39%

0,14%

0,14%

Reformátusok

20,88%

21,89%

15,91%

11,61%

Evangélikusok

6,15%

5,24%

2,99%

2,16%

Zsidók

5,12%

1,45%

0,13%

0,11%

Egyéb vallás

0,22%

0,40%

0,95%

1,68%

Nem tartozik felekezethez

0,02%

0,13%

14,55%

16,69%

Ateista

 

 

 

1,48%

Felekezetmentesek és ateisták együtt

0,02%

0,13%

14,55%

18,17%

Nem válaszolt

 

 

10,83%

27,16%

(Az 1949 és 2001 közötti időszakban a népszámlálás nem tartalmazott a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést.)

A kérdés megfogalmazása a családi hagyományokon alapuló laza kapcsolatok "odatartozásként" való értelmezésére ösztönzi a válaszadót, ha összehasonlítjuk pl. egy olyan lehetséges megfogalmazással, hogy "Követi-e Ön valamely felekezet, vallási közösség előírásait, és ha igen, melyikét?". Ezen kívül még mindig dívik a kérdezőbiztosos adatgyűjtés, ami bizonyos helyeken még mindig eseményszámba megy, és nemcsak a család, hanem még a szomszédok is körbeülik a biztost, ami nyilván nem annyira őszinte, mintsem inkább illendő válaszok megadására sarkall – nem beszélve arról, hogy a kérdezőbiztosra van bízva a válaszlehetőségek felsorolása és a kapott válasz értelmezése. És továbbra sem követelmény, hogy a kérdezőbiztos minden családtagtól külön és bizalmas körülmények között szerezze be az adatokat, ehelyett az éppen otthon lévő családtag válaszolhat a többiek helyett, ami vagy stimmel, vagy sem.
Emlékszünk az egyházak óriásplakátjaira is, amelyeken azokat is a felekezethez tartozás vállalására buzdították, akikkel valójában nem állnak kapcsolatban, illetve arra, hogy tagjaikat felszólították, jelentkezzenek kérdezőbiztosnak, hogy biztosan ne maradjon ki senkinek a vallási kötődése a lajstromból.
A legnagyobb változás a nem válaszolók arányában következett be. A maga 25%-ával ez akkora, hogy megkérdőjelezi az adatgyűjtés értelmét. A nem nyilatkozók motivációjáról és vallási hovatartozásáról nyilván csak találgatni lehet. Ez a csoport vélhetően magába foglal nem hagyományos kisebbségi vallásokhoz tartozókat és nem vallásosakat, akik tartanak attól, hogy nyilatkozzanak vallási hovatartozásukról (pl. mert a kérdezőbiztos az unokaöccsük közismerten vallásos tanító nénije) vagy egyszerűen úgy gondolják, a kormánynak semmi köze az ő vallásukhoz vagy vallástalanságukhoz. De még olyanokat is tartalmazhat, akik ugyan felekezethez tartozó hívőként határozzák meg magukat, csak épp nem értenek egyet felekezetük politikai állásfoglalásaival (pl. katolikusok, akik nem értenek egyet az egyházuk és a KDNP törekvéseivel pl. a fogamzásgátlást, az abortuszt, az egy- és kétnemű élettársi kapcsolatokat illetően, vagy evangélikusok, akik nem helyeslik bizonyos egyházi személyek szoros kapcsolatait a Jobbikkal).
Egy dolgot azonban mindenképpen állíthatunk a 25%-nyi nem válaszolóról: ők nem óhajtják odatartozásukkal támogatni a "hivatalos" egyházakat, amelyek sem az ők, sem a "felekezeten kívüliek" sem az "ateisták" nevében nem szólnak.

Az adatok itt tölthetők le: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00  (1.1.7. Vallás), az összes 2011-es adat pdf-ben: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf ).

A bejegyzés trackback címe:

https://szekularisfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr295183922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása