Pontosan arra válaszoltak a sajókazai cigányok a népszámlálás során, amit kérdeztek tőlük. A vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés nem úgy szólt, hogy „Követi-e valamely vallási felekezet tanításait, és ha igen, melyikét?”, vagy úgy, hogy „Hisz-e Ön Istenben, és ha igen, melyik felekezet Istenében?”, hanem azt kérdezték, mely vallási közösséghez tartózónak érzi magát a megkérdezett. Mivel Sajókazán a Dzsaj Bhím közösség foglalkozik a romákkal (a bizniszegyháznak bélyegzett kis csapat iskolát, gimnáziumot és közösségi házat működtet), vagy 300 a buddhista felekezettel vállalt közösséget. Ennek nyomán egyrészt feljelentették a buddhistákat mondván, hogy a helyi közösségi ház számítógépein nem maguk a romák töltötték ki az űrlapokat, és felmentették a helyi cigány önkormányzat buddhista elnökét a számlálóbiztos-felügyelői tisztségéből. Az elnök szerint bárki bemehetett a buddhista közösségi házba, és mindenkinek segítettek, aki ezt kérte, a gyanúra meg az adhatott okot, hogy az űrlapok kitöltését visszaigazoló lapok egy részét csak utólag tudták kinyomtatni. Másrészt viszont a polgármester és a jegyző azt kérdezgeti a helyi romáktól, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy a pap nem fogja őket eltemetni, és nem fogja megkeresztelni a gyerekeiket. Mindeközben a romák maguk a rendőrségi feljelentés után kiérkező Hír Tv-nek is azt mondták, hogy nem a vallásukat kérdezték, hanem azt, melyik közösséghez tartoznak, és ami a közösséget illeti, a buddhisták segítettek nekik a legtöbbet.
Az viszont nem egészen világos, hogy az adatvédelmi szempontból különösen érzékenynek és védendő számító vallási adatok hogyan kerülhettek a jegyző és különösen a polgármester kezébe.