...ez az egyik sztereotip válasz, amit az ember kapni szokott, ha valamilyen vallással kapcsolatos problémát vet fel, de még az "Összeegyeztethető-e a tudomány a vallással?" vagy fordítva "Összeegyeztethető-e a vallás a tudománnyal?" című kérdést is előszeretettel ide futtatják ki azok, akik úgy érzik, a kettő között nincs ellentét.
A vita mögött meghúzódó alapvető probléma az, hogy "hit" alatt két különböző, sőt, ellentétes dolgot értünk a köznyelvben:
1. vélekedést, és
2. vallásos hitet.
A kettő között az a különbség, hogy a vélekedést bármikor kiigazítjuk a tapasztalataink alapján, míg a vallásos hiteinket a tények ellenében is megőrizzük, azaz tulajdonképpen az különbözteti meg a két dolgot egymástól, hogy hogyan viszonyulunk hozzájuk. (Ennyiben persze nemcsak a hagyományos vallási tanok lehetnek a vallásos hit tárgya, hanem bármilyen olyan állítás, amit a hívő minden cáfolat ellenére igaznak tart.)
A tudományos ismeretek vélekedések, amelyek legalább elvileg cáfolhatók, és a tudományban az újabb ismeretek (alapos vizsgálat után) módosítják vagy felülírják a korábbi ismereteket.
A kérdés az, hogy mit csinálsz, ha egy hiedelmedről kiderül, hogy ellentétes a tapasztalati ismeretekkel: vélekedésként kezeled és felülírod az új ismeretek fényében, vagy inkább nem veszel tudomást az új ismeretről?
Ha vélekedésként kezeled, a hiedelmed értelemszerűen nem az örök igazság igényével fellépő vallásos hittétel. Ha viszont az új ismeret ellenében kitartasz a hiedelmed mellett és vallásosan hiszel benne, akkor nem összeegyeztethető a vallásod a tudománnyal.
Kicsit bővebben az új helyemen fejtegettem ezt a kérdést:
