A Népszabadság a visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokról készített összefoglalót. Az ingatlanok visszaszolgáltatását megalapozó 1991-es törvény értelmében hitéleti vagy közcélú szolgáltatások biztosítására kérhették vissza ingatlanaikat az egyházak. A Horn Gyula vezette, koalíciós partnere, az SZDSZ tiltakozása mellett az egyházakkal való „kiegyezésre” törekvő kormány később felkérte az egyházakat, maguk állítsák össze azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyeket visszakérnek. Ez a lista 4000 tételt tartalmazott, amelynek tizedét megalapozatlannak minősítették – értékük így is 117 milliárd forintra rúgott. 67 milliárd forintnyi ingatlanról az egyházak végül ingatlanjáradék fejében mondtak le – a járadék összege az idén 15 milliárd forint, miután Semjén Zsolt kezdeményezésére megduplázódott a katolikus egyháznak biztosított összeg. A NOL szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kapott információ alapján eddig összesen 113 milliárd forintot fizetett ki az állam 2600 ingatlan rendezése során (vagy pénzben kártalanították a volt tulajdonost, vagy a használónak szereztek új épületet).
A földbirtokokra nem terjedt ki a kárpótlás, miközben két évvel ezelőtt egy református püspök erre is bejelentette igényét. Igaz, ahogyan az ÉS-ben erre rámutattak, ezeknek a földbirtokoknak a nagy részét az egyházak nem örökbe kapták, hanem azért, hogy ennek bevételeiből fedezzék a köznek nyújtott szolgáltatásokat.