Az USA-ban egy keresztény közösség tagja lelki vezetője parancsára halálra éheztette tizenhat hónapos kisfiát, mert az nem volt hajlandó "ámen"-t mondani az asztali ima végén. A nőt a csapatjával együtt elítélték, de most feltételesen szabadlábra engedték - a feltétel az, hogy részt vesz egy vallási alapon működő rehabilitációs programban.
Szintén az USA-ban egy bíróság igazat adott annak az ateista elítéltnek, akit lecsukás helyett vallási alapon működő drogrehabilitációs programba küldtek, majd amikor próbálta átkérni magát egy nem imádkozós programba közölték vele, ilyen nincs és lecsukták annak ellenére, hogy amúgy részt vett a foglalkozásokon. A bíróság most megállapította, hogy büntetés-végrehajtás ezzel megsértette azt az alapelvet, hogy az állam nem részesítheti előnyben egyik vallást sem és úgy rendelkezett, nem lehet egy feltételesen szabadlábra helyezettet vallásalapú programokban való részvételre kényszeríteni.
Az mondjuk nem egészen érthető, miből gondolja bárki is, hogy egy a hit erejére épülő program miért működne olyasvalakinél, aki az adott hitben nem hisz.