A tanulás nem tesz feltétlenül jót a hitnek. Ezt egyes vallási vezetők is így gondolják (pl. szekularisfigyelo.blog.hu/2008/11/18/karos_a_tanulas_a_katolicizmusra_mondja_a_puspok). A Michigani Egyetem egy tavalyi kutatása - amelyet a vallásközeli Templeton Alapítvány is támogatott - megvizsgálta, az egyetemi tanulmányok alatt hogyan változik a hallgatók valláshoz való viszonya. Külön vizsgálták a vallásos hitet és a vallási életben való részvételt (templomba járást), mindezt tudományterületekre bontva. A kutatáshoz 26 ezer 1976 és 1996 között érettségizett ember adatait vizsgálták meg. Az eredmények azt mutatják, hogy nem a természettudományos képzésekre járók életében csökken a vallásos hit fontossága, hanem a bölcsészekében és a társadalomtudósokében, míg a tanárképzésre járók hite és vallási aktivitása nem változik a tanulmányok alatt. A vallásosság nyilván az érdeklődési kört és ezzel a szakválasztást is befolyásolja, és a hallgatók között a legvallásosabbak a pedagógusok, míg a természettudósoknál a legalacsonyabb a vallásosak aránya, de csak a bölcsészeknél és a társadalomtudományi tanulmányokat folytatóknál mutatható ki a felsőfokú tanulmányok hatása a vallásosságban. Egy másik kutatás szerint a külföldi ösztöndíj is növeli a vallásokkal szembeni szkepticizmust. Érdekes adalék, hogy a vallási közösségek életében való részvétel ehhez képest a bölcsészek és társadalomtudósok kivételével mindegyik csoportnál nő (az amúgy nem vallásos természettudósoknál is), ami arra utal, hogy a társadalmi kapcsolatok építése legalább akkora szerepet játszik a templomba járásban, mint valamilyen belső igény.
A kutatók arra következtetnek, hogy míg a természettudományokat illetően volt elég idő a tudományos és a vallási világkép összehangolására (a liberálisabb vallásoknak nem szoktak nagy gondot okozni a tudományos felfedezések), a kortárs posztmodern bölcsészet- és társadalomtudományos eredményekkel a vallások nem tudtak megbirkózni.
Hozzátenném, hogy a bölcsészetek és a társadalomtudományok (és áttételesen a külföldi ösztöndíjak) arra vezetik rá az embert, hogy sokféle álláspont és világnézet van, és nem mindig lehet egyértelműen igazságot tenni közük, és arra tanítanak, hogy egy "szöveg jelentése" nem egy egyszerű és egyértelmű ügy - emlékeztetnék arra a kutatásra, amely kimutatta, hogy a vallási fundamentalistáknak gyenge szövegértési képességekkel bírnak.
A kutatás sajtóösszefoglalója: www.ns.umich.edu/htdocs/releases/story.php
Kommentár: blogs.discovermagazine.com/intersection/2010/05/10/does-studying-science-cause-atheis/
