Miközben vallási vezetők politikai döntések befolyására törekszenek, a szövetségi állam élén egy lelkész és egy lelkész lánya áll, és a választópolgárok ha a szervezett vallással szemben nem is annyira, de a vallásosossághoz viszonylag pozitívan viszonyulnak, a választók határozottan elutasítják az egyházak azon törekvését, hogy állami döntéseket a maguk szája ízére alakítsák. Mindezt a konzervatív Konrad Adenauer Alapítvány vonta le következtetésnek egy még 2009-ban (azaz a katolikus egyház botrányainak napvilágra kerülése előtt) végzett felmérés adataiból.
A szervezett csoportok jelentősége általánosságban is csökkent: a kereszténydemokrata választóknak már csak 11%-a az egyházhoz erősen kötődő katolikus, a szociáldemokrata választók közül pedig már csak 9%-a szakszervezeti tag (összehasonlításképp: 1969-ben a CDU-választók 40%-a volt templomba járó katolikus és az SPD választóinak 25%-a volt szakszervezetis). A kutatók szerint a vallásosak a felmérésben valamelyest túlreprezentáltak a lakosság egészéhez képest (mert a 18 év alattiaknál jelentősebb a felekezeten kívüliek aránya, ők viszont még nem választhatnak); a választók 70-80%-a formálisan valamelyik nagy egyház tagja, kivéve a Baloldal választóit, akik zömében felekezeten kívüliek (a lakosság durván 30-30%-a katolikus, evangélikus, ill. felekezetmentes). Ugyanakkor az SPD-választók 40, a Baloldal választóinak 57%-a úgy nyilatkozott, ő maga sem valláshoz, sem egyházhoz nem kötődik. A megkérdezettek bő fele (56%) alapvetően egyaránt pozitívan viszonyul a vallásossághoz és az egyházakhoz, míg 38%-nyian úgy gondolják, a hit pozitívabb dolog, mint a szervezett vallás. A kutatás megállapítja, hogy a régi, katolikusok és evangélikusok közötti szakadék mára eltűnt, inkább vallásos és valláshoz nem kötődő emberek között figyelhetők meg magatartásbeli különbségek.
Általános elutasítás fogadja viszont az a kijelentést, miszerint „Jobb lenne Németország számára, ha több erősen vallásos ember viselne fontos tisztséget”: a megkérdezettek 70%-a nem ért ezzel egyet, sőt, az SPD választói 75, ill. a Baloldal választói 85%-a. A választók kétharmada viszont azzal az állítással ért egyet, hogy a vallási vezetők ne próbálják befolyásolni a politikai döntéseket – még a 60 év feletti nőknek is csak a 41%-a helyeselné ezt.
