Nagy-Britanniában is népszámlálást tartottak, ahol a „milyen vallású ön” című kérdésre az üres templompadok ellenére is nagy többségben kereszténynek mondják maguk a válaszadók. Richard Dawkins alapítványának megbízásából egy kutatóintézet ezért közvetlenül a népszámlálás után felmérést végzett arról, miféle kötődést is jelent ez a kereszténység. 2100 főt kerestek meg, akik közül 1100 mondták, hogy kereszténynek vallják – az ő hozzáállásukat mérték fel.
Míg tíz évvel ezelőtt 72%-os volt a keresztények aránya, ebben a mintán kicsit több, mint a fele. Arra a kérdésre, miért tekinti magát kereszténynek, 72%-nyian azt válaszolták, azért, mert meg lettek keresztelve, 38%-nyian a szüleik kereszténységét említették, míg 28%-nyian válaszolták, azért keresztények, mert hisznek a keresztény tanításokban. A keresztények fele nem járt az elmúlt évben templomban (esküvőket vagy temetéseket kivéve); 16% tíz éve, 12% pedig soha nem járt templomban. A válaszolók felének (54%) az istenfogalma keresztény, a többiek a természet törvényeit, természetfeletti intelligenciát, illetve a világegyetem ősokát említette isten gyanánt, míg a keresztények 6%-a ateista. Jézust illetően a megkérdezett keresztények harmada hisz abban, hogy feltámadt, míg 18%-nyian ezt még átvitt értelemben sem fogadják el. A megkérdezettek 49%-a nem hisz abban, hogy Jézus Isten fia. Arra a kérdésre, a megkérdezettnek személyesen mit jelent kereszténynek lenni, 40%-nyian azt a válaszlehetőséget választották, hogy „igyekszem jó ember lenni”, 26%-nyian azt mondták, „így neveltek”, 16%-nyian „elfogadták Jézust megváltónak”, míg 7%-nyian a „hiszek Jézus tanításaiban”-t választották. Erkölcsi útmutatásért a keresztények 54%-a saját erkölcsi érzékére hagyatkozik, míg 10%-nyian fordulnak a vallási tanításokhoz.
A vallás társadalmi szerepét illetően a keresztények háromnegyede szerint a kereszténységnek nem szabadna különösebben befolyásolni a közéletet, politikát, míg 12%-nyian gondolják ennek ellenkezőjét. Többen (46%) helytelenítik, mint ahányan helyeslik (32%), hogy Nagy-Britanniának államvallása van, és 32%-nyian helytelenítik (míg 25%-nyian helyeslik), hogy az egyház képviselteti magát a felsőházban. A megkérdezettek 78%-át nem vagy alig befolyásolja, hogyan voksol a választásokon, míg 4%-nyit erősen és 12%-ot valamelyest.
45%-nyian támogatják az államilag finanszírozott egyházi iskolák rendszerét, arányuk 53%-ra nő, ha csak keresztény felekezetekről van szó. A keresztények kevesebb, mint a negyede gondolja úgy, hogy államilag finanszírozott iskolákban vallásra kell nevelni a gyerekeket, a megkérdezettek 57%-a szerint összehasonlító vallásismereteket kellene oktatni. 61% azon a véleményen van, hogy a homoszexuálisoknak pontosan ugyanazokkal a jogokkal kell rendelkezniük, mint a heteroszexuálisoknak, és míg 29% helyteleníti a homoszexuális kapcsolatokat, 46%-nyian nem helyteleníti. Kevesebb, mint a megkérdezettek negyede gondolja úgy, a szexnek nincs helye a házasságon kívül. Az abortuszhoz való jogot 62% támogatja, és majdnem ugyanennyien (59%) támogatnák az eutanáziához való jogot. A megkérdezettek hét tizede szerint a vallásuk nem játszik szerepet párválasztásukban, nyolctizede szerint pedig a vallási hovatartozás nem befolyásolja, kikkel barátkoznak.