A Santiago de Compostelába vezető zarándoktúrák népszerűségének növekedésével ennek elüzletiesedése is beindult: a túraútvonalak mentén fekvő falvak lakói szerencséjüket megragadva próbálnak megélhetéshez jutni, de sem a kereslet, sem a kínálat oldalán sem sikerül mindig összeegyeztetni a zarándoklat minimálturizmusát, az utazó igényeit és a helyi lakosság tisztes megélhetését. A zarándokok a szolgáltatások árára és az agresszív nepperekre panaszkodnak, a szolgáltatók meg arra, hogy a turisták egy része mindent ingyen akar. Nem segíti az együttműködést az sem, hogy míg a „normál” panziós adózik és tb-t is fizet a bevételéből, a „zarándokszállás”-t ilyesfajta közterhek nem terhelik (Rómában is egyházi intézményként érdemes „zarándok-”szállodát üzemeltetni, mert ugyanaz a szolgáltatás ugyanazon az áron így adómentes).
Aki a távtúrázással valóban ki akar kapcsolódni, annak amúgy Európa-szerte számos soknapos gyalogtúra-útvonal áll rendelkezésre, amelyek a vallási tömegturizmust körítő kellemetlenségek nélküli pihenést kínálnak: http://www.era-ewv-ferp.com/?page_id=29

http://www.spiegel.de/reise/europa/jakobsweg-abzocke-hohe-preise-fuer-pilger-a-921838.html