Nemcsak nálunk harcolnak mindenféle keresztény szerveződések a kötelezően munkamentes vasárnapért (persze a papok, lelkészek kivételével). Németországban viszonylag szigorúan érvényesítik a kötelező zárva tartást, de persze vannak kivételek. Szászországban a turisztikai célpontokat képező városok, községek kisboltjai nyitva tarthatnak, elsősorban hogy a helyi specialitásokat tudják árusítani (elvégre a családok ekkor tudnak közös programot szervezi és kirándulni). Az evangélikus egyház szerint azonban túl könnyen lehet kivételhez jutni – az adott városnak, községnek csak annyit kell bebizonyítania, hogy jelentős számú látogatója akad hétvégén. Ezért most az egyház perli az államot. Egyébként ádventkor is viták voltak, mivel a törvény nem határozta meg elég pontosan, mikor lehet kivételt tenni a vasárnapi zárva tartás alól; így végül csak az egyik ádventi vasárnapon lehetett karácsonyi bevásárlást intézni.

http://www.mdr.de/sachsen/8083099.html  
via: www.hpd.de

Elég sok az osztrák ex-katolikus. Tavaly 87 ezren léptek ki hivatalosan is az egyházból. A tiroli püspök azért minden bárányért küzd. Többek között úgy, hogy a kilépést visszaigazoló levélhez visszalépő nyilatkozatot csatol, levelében pedig felhívja a figyelmet, hogy sok kilépő nincs is tisztában azzal, milyen következményekkel jár ez a lépés, ezért felhívja a figyelmet, hogy az illető ezzel a lépéssel megfosztja magát az áldozás, az utolsó kenet és a papi temetés szentségeitől. 
Nem mondhatju, hogy teljesen sikertelen lett volna: az 5832 kilépő tiroli közül 66-an, a kilépőknek mintegy 1,1%-a gondolta meg magát.

www.tt.com/csp/cms/sites/tt/Tirol/2018991-2/66-tiroler-ließen-sich-zum-rücktritt-vom-rücktritt-überzeugen.csp
via: brightsblog.wordpress.com/2011/01/12/katholische-kirche-angst-als-druckmittel/

Médiatörvényeink kapcsán egyesek felvetették, hogy a sajtószabadságot más európai országban is korlátozzák. Nos, végyük példának Hollandiát, ahol a következő rajz nyert egy karikatúraversenyen:

Semjén Zsolt kezdeményezésére az amúgy szűkös 2011. évi állami költségvetésből plusz ötmilliárd jutott a katolikus egyház ingatlanjaiért járó járadékra, illetve plusz négy milliárd jutott a (nem csak katolikus) egyházi intézményeknek az oktatási normatív támogatáson felül biztosított kiegészítő normatíva kipótlására (ezt az összeget az önkormányzati iskolák esetében az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk, az alapítványi iskoláknak viszont csak az alap támogatás jár. Erről a két dologról még az év végén megállapodást is írt alá a kormány felhatalmazásával Semjén Zsolt és a katolikus egyház. Érdemes az ilyen szerződéseket elolvasni (ez a mostani a Hivatalos Értesítő 2010. évi 104. számában jelent meg). A szöveg persze tartalmaz mindenféle udvariassági preambulumokat, de azért van benne egy-két érdekesség is, ami tulajdonképpen nincs közvetlen összefüggésben a fenti két támogatással.
Odáig még redben, hogy az állam a 2005-2008-as évekre az Állami Számvevőszék által még az Erdő Péter bíborossal borozgató Kovács Árpád számvevőszéki elnök alatt megítélt plusz forrásokat átadja, és az egyház cserében lemond a vonatkozó időszakkal kapcsolatos igényeiről (azért ez a négymilliárd ne tévesszen meg senkit, nem olyan sok az: az egyházi kiegészítő normatíva 2008-ban évi 24 milliárd volt, a négymilliárdos kiegészítés pedig négy évre szól - azaz a kiegészítő támogatás 4%-án [1/24] vitatkoztak össze).
Ami kimondottan a katolikus egyháznak ingatlanjáradék címén megítélt plusz 5 milliárdot illeti, már kicsit érdekesebb a helyzet. Ezzel ugyanis a katolikus ingatlanok járadéka duplájára nőtt, amit azzal indokolnak, hogy ingatlanjaik értékéhez képest a katolikus egyház kevesebbet kapott a többinél. Ez az összeg azonban nem egyszeri, hanem ezentúl a járadék kiszámításának alapját képezi.

A két lepapírozandó pénzügyi adományon túlmenően azonban az állam a szerződésben tudomásul veszi és elfogadja a katolikus egyház jogát, hogy belső törvényhozást és bíróságot működtessen, teljesen általánosságban közfeladatnak elismeri a katolikus egyház intézményeinek tevékenységét, valamint megerősíti, hogy a mindenféle egyházi intézmények működtetéséhez az önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatást ad (ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyivel az önkormányzatok az állami finanszírozáson felül saját költségvetésükből, annyi plusz támogatást kapnak az egyházak - ez a fenti évi 24+1 milliárd). De kötelességet vállal az állam a szerződés 5. cikkében arra, hogy az egyház hit- és erkölcstanoktatását pénzügyileg támogatja, „függetlenül attól, hogy az oktatás milyen fenntartású intézményben és milyen intézményi keretek között történik.”

Mindezt azonban az állam gúzsbakötése tetézi, egy olyan rendelkezés, amely a Vatikáni Szerződésben rögzített egyházi privilégiumokat is gyakorlatilag örökre bebetonozza: a szerződésnek nincsen lejárata, csak közös megegyezéssel módosítható, beleértve, hogy csak az egyház egyetértésével lehet olyan rendelkezést hozni, amely az egyház vagy egyházi személyek „jelenleg hatályos kedvezményeket szűkítené”.

Ilyen típusú szerződéseket más összefüggésben "jó erkölcsbe ütközőnek" nevezik.

KIEGÉSZÍTÉS (jan. 15.): Szerettem volna megtudni, hogy az ingatlanok piaci értéke és a járadék összege hogyan viszonyul egymáshoz. Ehelyett azt tudtam meg az eheti HVG-ből (2011. évi 2. szám, jan. 15., 17. oldal), hogy azért kapja úgymond a felekezetsemlegesség elve alapján a katolikus egyház a plusz öt milliárdot, mert Orbán Viktor 1998-2002. közötti miniszterlenöksége idején megállapodott a protestáns egyházakkal arról, hogy ingatlanjáradék címén a tényleges ingatlanjáradék mellett kiegészítő támogatást kapnak történelmi érdemeikre és közfeladatellátó tevékenységükre hivatkozva. 1998-as összegek vannak hozzá: akkor a reformátusok 300 millió járadékot és 1 milliárd forint kiegészítést, az evangélikusok 200 millió forint járadékot és félmilliárd kiegészítést kapott.
Magyarán sikerült megint egyszer igazságtalanságot igazságtalansággal tetézve "orvosolni" az "egyenlőtlenséget".
 

Én sem szeretem ugyan Coelhot, de betiltani azér' nem kéne. Főleg politikai okokból: divany.hu/kultur/2011/01/11/betiltottak_coelhot_iranban/

Szomália egyes részein istenes törvények uralkodnak, az Al-Kaidához szoros szálakkal kapcsolódó Al Sabaab iszlám szervezet jóvoltából, amelyről már esett szó itt a blogon. A mozi, tévé és tánc betiltása még nem elég számukra, most már minden emberi kapcsolat egymással nem rokon nő és férfi között tilos, legyen az kézfogással való üdvözlés, egy beszélgetés vagy egy közös séta. A Sabaab által felügyelt területen ezek az emberek verésre számíthatnak; a tolvajoknak levágják a kezüket, és a megerőszakolt lányokat megkövezik.
Ellenben kevésbé számít nekik bűnnek az emberrablást: civil szervezetek és a szomáliai átmeneti kormány elnöke szerint egyaránt gyakoriak a kényszerházasságok, amelyekre elrabolt lányokat kényszerítenek, hogy az Al Sabaab tagjai szexhez jussanak.

http://www.taz.de/1/politik/afrika/artikel/1/islamisten-verbieten-haendeschuetteln/

A minap sokak örömére meggyilkolt Salman Taseer két gyermekének az írása: Shehrbano Taseer: http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2011/jan/11/salmaan-taseer-assasination-pakistan-blasphemy-laws?INTCMP=SRCH és Aatish Taseer: http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/pakistan/8248162/The-killer-of-my-father-Salman-Taseer-was-showered-with-rose-petals-by-fanatics.-How-could-they-do-this.html

A vallási fanatizmus hálás téma bármilyen szatírához, csak kell egy kis bátorság (néha vakmerőség) hozzá. Ebből azért jutott Christopher Morris brit rendezőnek, akinek Four Lions című filmje négy amatőr dzsihádista csetléseit és botlásait figurázza ki - hol magukat, hol birkákat, hol mikrohullámút robbantanak.
A bajor kereszténydemokratáknak azonban nem tetszik a film, be is akarják tiltatni, de közben akadt németországi forgalmazó, így talán mégis a mozikba kerül.

www.port.hu/four_lions/pls/fi/films.film_page
brightsblog.wordpress.com/2011/01/11/csu-four-lions-verbieten/
www.spiegel.de/kultur/kino/0,1518,738524,00.html
 

A magyar újságokban is olvashattunk a Gabrielle Giffords demokrata kongresszusi képviselő ellen Tucsonban egy lakossági fogadóórán elkövetett merényletről, amelynek egy kilencéves, történetesen 2001. szeptember 11-én született kislány is áldozatul esett. A szenátor kiállt az egészségbiztosítás általánossá tétele mellett, ami nemcsak megkérdőjelezhető elmeállapotú merénylője szemében volt halálos bűn, hanem számos republikánuséban is, így Sarah Palin honlapján is, ahol célkeresztet rajzoltak Giffords fényképére.
A kislány temetésén azonban egy keresztény vallási kisközösség, a különösen homofóbiájáról hírhedt Westboro Baptist Church tiltakozó akciót akar szervezni. Nem egészen világos, miért, egyelőre úgy tűnik, az a bajuk a kislánnyal, hogy katolikus volt, ami szerintük egy bálványimádó kultusz. Mindenféle színezetű tucsoni önkéntesek mindenesetre kivonulnak a temetésre, hogy sorfallal eltakarják a tiltakozást és a hozzátartozók nyugodtan gyászolhassanak.

http://edition.cnn.com/2011/US/01/11/arizona.funeral.westboro/index.html?npt=NP1
via: http://brightsblog.wordpress.com/2011/01/11/13540/

Megszentelték a Dunát, így ezentúl tiszta szenteltvízhez is hozzá lehet jutni, nem kell a templomok kétes higiéniájú szenteltvíztartóiban matatni: http://index.hu/video/2011/01/06/matol_szentelt_viz_folyik_a_dunaban/

Temesvárott ellenben még nagyobb a kényelem: a popa a vízműveket szentelte meg, így a szenteltvíz ezentúl direkt a csapból folyik. http://brightsblog.wordpress.com/2011/01/09/gesegnetes-wasser-aus-der-leitung/

Miközben a pakisztáni klérus és híveik azon vannak felháborodva, hogy a törvény értelmében gyilkossággal vádolják az istenkáromlással vádolt Asia Bibi és a vallásszabadság mellett az őt emiatt ért fenyegetések ellenére nyíltan kiálló Salmaan Taseer pandzsábi kormányzó gyilkosát, Egyiptomban még van remény (igaz, a vallásos fundamentalista pártok Pakisztánban sem szereztek soha többet, mint a szavazatok 6%-át – minden bizonnyal épp emiatt folyamodnak a lakosság terrorizálásához). Karácsonykor az idén is merényletben életét vesztette tucatnyi egyiptomi keresztény, és bár az egyiptomi elnök elítélte a gyilkosságot, és a rendőrök keresik is az elkövetőket, attól tartottak, hogy a január 6-i kopt krácsonyi misén vallási fanatikusok ismét a lakosság 10%-át kitevő koptokra törnek. Hogy nem így lett, az a muszlimoknak is köszönhető: művészek, celebek, az államelnök két fia, diákok és egyszerű emberek ezrei kivonultak a templomok elé őrt állni, amolyan élő pajzsként.

http://www.bbc.co.uk/news/world-south-asia-12136274 (via: http://www.butterfliesandwheels.org/)

http://english.ahram.org.eg/News/3365.aspx

A hit és a vallás elsősorban művelője hozzáállását jelzi, és vajmi kevés köze van a tárgyhoz. Ezért van az, hogy úgy kb. mindent lehet vallásként művelni, mint kiderült, a biciklizést is beleértve. Egy magyar biciklis csapat mindenesetre kitalálta, hogy mivel csoportjuk a kollektív tudatot formálni és a világot megváltani szándékozik, az ehhez leginkább megfelelő szervezeti forma az egyház, így Babilon Nyulai Kerékpáros Egyház címen (a név elemzésétől most eltekintetnék) vetetik majd nyilvántartásba magukat. A tervet a Kerékagy szerint nem paródiának szánják.

kerekagy.blog.hu/2011/01/08/mar_hirdeti_az_iget_a_kerekparos_egyhaz

Tovább duzzad a bűncselekmény-tömeg, amellyel a pécsi püspökséget vádolják: a mindenféle pénzügyi szabálytalanságok, százmilliós sikkasztások mellé magánokirat-hamisítás, állami támogatások elsikkasztása és valótlan tartalom hitelesítésére való rábírás (magyarul kb. "megfelelő" könyvvizsgálói jelentés készíttetése) is társul. Az Index cikke (köszönöm a linket!): index.hu/belfold/2011/01/07/a_volt_konyveloje_is_feljelentette_a_pecsi_puspokot/

Valahogy rájár a rúd Pécsre mostanában: Dr. Petró Sándor műgyűjtő visszavette az egyházmegyétől a korábban ajéndékozott gyűjteményt. A háttérről nem sokat tudni, de ajándékozási szerződést akkor csinálnak vissza, ha a megajándékozott nem teljesíti a szerződésben vállaltakat. A gyűjteményt nyolc éve azzal a kikötéssel kapta az egyházmegye, hogy egy nyilvános képtár alapja legyen. index.hu/kultur/2011/01/06/visszavettek_az_adomanyt_a_puspoksegtol/