A minap említettem annak a svájci tanárnak az esetét, akinek feszületügye támadt az igencsak katolikus Wallis kantonban. Kiderült, hogy nem is most, hanem vagy másfél éve szedte le a keresztet a tanterméből, kollégái is az iskolaszék legalább egy tagjának a tudtával. Időközben azonban a helyi szabadgondolkodó egyesület elnökeként megkereste az oktatási hatóságot azzal a javaslattal, körlevélben tájékoztassák az iskolaigazgatókat arról, hogy a feszület kérésre eltávolítandó, és kifogásolta, hogy a gyerekek olyan katolikus vallási alkalmakra történő felkészítéséhez, mint amilyen az elsőáldozás és a bérmálás az ének- és anyanyelvórát is felhasználják. Érdemi válasz helyett a hatóság közölte, hogy a közoktatási törvény értelmében a gyerekeket keresztény szellemben kötelező nevelnie, a helyi polgármester (aki a kantonális kormánynak is tagja) pedig a helyi rádióban jelentette be, hogy az ügynek következményei lesznek. Követelték tőle, akassza vissza a feszületet, és miután ezt megtagadta, néhány hétig valakik titokban visszaakasztották a feszületet, amit a tanító hétfőnként újra leszedett.
A múlt héten azonnali hatállyal kirúgták, igaz, nem erre az ügyre, hanem az oktatási hatóságokkal véglegesen megromlott viszonyára hivatkozva. Ezt megelőzően is olyan érdekes üzeneteket hagytak a szomszéd faluban lakó, a helyi életben aktív tanár üzenetrögzítőjén, mint hogy az ördöggel lepaktált, vagy hogy az ő viselkedése az anyja betegségének az oka, és hasonlók.
Másutt, Luzern kanton egyik községében a hatóságok jobb belátásra tértek: miután először egy (német állampolgárságú, egyik nagy felekezethez sem tartozó) apával azt közölték, hogy "nem kerülhette el a figyelmét, hogy a keresztény nyugaton tartózkodik", a múlt héten mégis úgy döntött az iskolaszék, eleget tesz a vallási és világnézeti szabadság alkotmányban rögzített elvének és azt javasolja az iskolának, szedjék le a keresztet a tanteremben.
A wallisi pedagógusok szövetsége vállalta, hogy jogi segítséget nyújt a tanárnak, és létrejött egy őt támogató Facebook-csoport is.
www.frei-denken.ch/de/2010/10/fristlose-kundigung-nach-streit-um-kruzifix/
A hír angolul a nemzetközi humanistaszövetség honlapján: www.iheu.org/swiss-dubbed-‘school-yard-bullies’-firing-non-religious-teacher
www.frei-denken.ch/de/2010/10/lehrerverband-stellt-sich-hinter-entlassenen-walliser-lehrer/
A luzerni esetről: www.frei-denken.ch/de/2010/10/triengen-lu-schule-muss-kreuze-abhangen/
A vártnál jóval hamarabb fognak kiszabadulni a föld alatt rekedt chilei bányászok. Három keresztény felekezet is magáénak vallja megmentésüket. Egy adventista prédikátor közölte, Isten ki akarta szabadítani a bányászokat, és őt választotta ennek eszközéül, azzal, hogy őt épp a megfelelő pontra küldte imádkozni, és miután megtalálták őket, kollégái hét centis minibibliákat szereztek, amelyeket leküldtek az ellátást biztosító apró furaton. A katolikus püspök szerint Isten meghallgatta az ő imáit, és nagy hálaadó misét tartott (amelyen a brit The Guardian szerint több volt a tévékamera, mint a hívő), míg a harmadik, egy újprotestáns gitáros prédikátor szerint Isten a zenéjét hallgatta meg.
www.guardian.co.uk/world/2010/oct/11/chilean-miners-rival-churches-tussle
Bűncselekmény hiányában felmentették azt a két algériai férfit, akiket azért jelentettek fel, mert a ramadán idején napközben kávéztak. Az ügyész három év börtönt kért rájuk a büntető törvénykönyv egyik paragrafusa alapján, amely tiltja az iszlám becsületének megsértését. A védelem az alkotmányban szereplő vallásszabadságra hivatkozott, a bíró azt állapította meg, hogy bűncselekmény nem történt. A vádlottak mellett több civil szervezet állt ki.
Számos hasonló bűncselekménnyel vádolt ember bírósági tárgyalására még nem került sor.
Christian Wulff személyében a németek parlamentjüktől egy közismerten vallásos szövetségi elnököt kaptak, akiről még azt is állították, hogy némi kötődései vannak fundamentalista keresztény csoportokhoz. Az egyesülésnapi beszédében (a két Németország egyesülését mellesleg nem a berlini fal ledöntésének napján, november 9-én ünneplik, hanem az NDK-nak az NSZK-hoz való 11 hónappal későbbi csatlakozás napján, október 3-án) a szövetségi elnök úgymond befogadó akart lenni és szépen felsorolta, hogy "a kereszténység kétségtelenül Németország része. A zsidóság kétségtelenül Németország része. De időközben az Iszlám is Németország részévé vált."
Kapott is az elnök úr egy szép nyílt levelet, amelyben közölték vele, igencsak érdekesnek tartják, hogy a beszédből az értékek felsorolásából teljes egészében kimaradt mind a felvilágosodás, mind az ókori kultúra. A felsorolással az elnök azt a benyomást kelti, mintha a német állam nem szabad polgárok civil közössége, hanem vallási csoportosulásainak egymásmellettje, vallási vezetők irányítása alatt. De még így is hiányos a felsorolás, hol vannak a bahai, a buddhisták, a hinduk, a kötetlenül lebegő ezoterikusokkal, na meg persze mi van az ateistákkal, az agnosztikusokkal, az örök kételkedőkkel?
Persze helyes az egyesítés ünnepén a muszlimokat is üdvözölni - azért, mert ugyanazt tették, mint a fal ledöntésekor a keletnémetek: lábukkal szavaztak a személyes szabadságukat korlátozó diktatúra ellen.
www.tagesspiegel.de/meinung/andere-meinung/gehoeren-wir-unglaeubigen-auch-dazu/1950404.html
Svájc egyik falujában, a katolikus Wallis kantonban található Staldenben a tanár egyszerűen oldotta meg a feszületproblémát: leakasztotta. Az iskolaszék viszont tiltakozott és írásban szólította fel a tanárt, helyezze vissza, elvégre ez egy katolikus falu, és a kanton közoktatási törvényében is benne van, hogy a tanár feladata a gyermekek keresztény szellemben történő nevelése.
A tanár azonban nem hagyja magát és egy alkotmánybírósági ítéletre hivatkozik, amely egy hasonló esetben úgy ítélkezett, hogy a feszületet el kell távolítani a tanteremből, ha valamely gyermek vagy szülő ezt kéri.
www.drs1.ch/www/de/drs1/nachrichten/regional/bern-freiburg-wallis/216376.stalden-vs-streit-ums-kreuz-im-schulzimmer.html
via: www.frei-denken.ch
"De rávilágítanak ezek a hírelemek arra a végtelen cinizmusra, amely az új, jogilag alkotmányozásra feljogosított többség politikáját jellemzi. [...] A többszörös alattvalóság szocializációs hatása ugyanakkor szívósan irtotta az állampolgári öntudatot, az alkotmányos szabadság védelmének igényét az elmúlt századokban.
Valójában tehát az új alkotmány elfogadása már csak kirakati mutatvány lesz. De ezt a mutatványt megfejelni még egy álságos társadalmi vitával, az már valóban a cinizmus teteje. Azok, akik a legtöbbet szónokolnak a Szent Koronáról, a hagyományokról, rútul odadobják egy nyúlfarknyi bohóctréfának az alaptörvényt, hagyván, hogy boldog-boldogtalan összehordjon minden képtelenséget ország-világ előtt."
Boros László jogász kommentárja az alkotmányíráshoz: galamus.hu/index.php
"Egyetlen orvos vagy kórház sem vonható felelősségre, ha lelkiismereti okokból megtagadja abortusz végrehajtását vagy gyógyíthatatlan betegek halálba "segítését" - foglalt állást szűk többséggel strasbourgi őszi ülésszakán az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. [...] Az elfogadott szöveg lényegében a visszájára fordította azt az állásfoglalási javaslatot, amelyet Christine McCafferty brit baloldali képviselő terjesztett elő, [...] A javaslat azonban az élethez való alapvető jogra hivatkozó kereszténydemokrata, jobboldali képviselők éles bírálatának kereszttüzébe került. A módosító indítványokkal elérték, hogy a határozat az eredeti szándékkal ellentétes végkicsengésű lett".
- Sürgősen várjuk a véradást vallási okokból ellenző orvosokat (Jehova tanuit) a sebészeteken, hátha az jobb belátásra téríti a képviselőket...
Az egyházak is rávetették magukat az alkotmányra, mint hiénahorda a koncra: magánprioritásaikat akarják ráerőltetni a társadalom egészére. Az Index összegyűjtötte az igényeket: index.hu/belfold/2010/10/07/egyre_tobb_szervezet_szolna_a_szent_koronarol_az_alkotmanyban/
Az USA arról híres, hogy legalább elvben tisztán elválasztja állami és vallási ügyeit. Hogy ez nem volt mindig így (illetve, hogy a gyakorlat másként festett), azt a következő összefoglaló mutatja (angolul): www.siawi.org/article2208.html
Volt már szó itt is a Vatikán nem egészen tiszta pénzügyeiről. Két hete egy római ügyész kissé a Vatikán (pontosabban annak bankja, az Intézet a Vallási Tettekért, azaz Istituto per le Opere di Religione) körmére koppintott és pénzmosás gyanúja miatt, befagyasztott 23 millió eurót (úgy 575 milliárd forintot) és feljelentést tett a bank elnöke és a főtitkára ellen.
Előbbi, Ettore Gotti Tedeschi a vatikáni házilapban, a "L'Osservatore Romano"-ban bizonygatja, hogy javítják az átláthatóságot (mert muszáj a külső igényeknek eleget tenni, de anélkül, hogy megváltozzon a bank sajátos jellege, amelyre missziója érdekében szükség van - hadd idézzem a restrictio mentalis fogalmát), a bíróságon pedig a zárlat azonnali feloldását követelte.
derstandard.at/1285200150427/IOR-Vatikanbank-fordert-konfiszierte-Millionen-zurueck
" Hogy pontosan mit is tud a katolikus egyház tenni a „morális és spirituális (!?)” válsághelyzet leküzdésére, még nem fejtette ki sem a köztársasági elnök, sem az őt jelölő kormányzat. Sejtésünk szerint ez a szófordulat nem jelent mást, mint az egyházak kiemelt társadalmi, továbbá közéleti-politikai szerepvállalását, mindennek intenzív állami támogatásával. Cserébe az egyházak (különösen a katolikus egyház) hajlandóak az állam sajátos „szakralizálására”, az erre való utalás felismerhető a budapesti nuncius kedélyes szavai mögött is."
A Galamus cikke: galamus.hu/index.php
Az idei orvosi Nobel-díjat a lombikbébi atyja kapta, amivel a Nobel-bizottság magára vonta a katolikus egyház haragját. A probléma még ennél is súlyosabb. Egy katolikus kommentátor ugyanis minden jel szerint komolyan megkérdőjelezi, hogy egy lombikbébi Isten szemében vajon fogantatásának körülményei ellenére gyerek-e. Az írás címe: "Lombikbébi - Isten műve vagy emberi hiba?"
scienceblogs.com/pharyngula/2010/10/i_had_no_idea_this_was_even_a.php