Számos vallás a nemek elkülönítésének híve, így az ortodox zsidóság is, amely ismét bebizonyította következetességét azzal, hogy amolyan kóser Facebook-ot alapított: a FaceGlat-on haredi zsidók nyugodtan élhetnek szociális online életet, mert az oldal szigorúan két részre van osztva: aki férfiként jelentkezik be, az nem láthatja a nők üzenőfalait, és az ő üzenőfala sem látható a nőknek. Ezenkívül az üzemeltetők persze szűrik a reklámokat is, nehogy olyasvalami szem elé kerüljön, ami esetleg erkölcstelennek minősülhet.
A következő fejlesztésük arra irányul, hogy kizárják, hogy valaki nem a saját nemével jelentkezzen fel. Arról viszont nem szól a hír, hogy az oldal szombaton is működik-e.

http://www.timeslive.co.za/scitech/2011/07/25/faceglat-the-orthodox-jewish-answer-to-facebook

Kiakadt a kanadai közvélemény, amikor megtudta, hogy a kisujj nyújtása ahhoz vezet, hogy egy állami iskola épületében tanulókat közösítenek ki. Hogy a muszlim családokból származó tanulók eleget tudjanak tenni vallási előírásoknak, Toronto illetékes hatósága engedélyezte, hogy a Valley Park középiskola ebédlőjében péntekenként egy imám vezetésével imádkozzanak. Ez persze az alkotmány megsértésével jár – az ugyanis a nemek egyenlőségét biztosítja, míg az ima ülésrendje is jelzi, hol a nők helye az iszlámban: a férfiak mögött, tőlük ebben az esetben egy asztalokból improvizált fallal elválasztva. Sőt, ebből a másodrendűségből is van lejjebb: az éppen menstruáló lányokat ugyanis a hátsó sarokba ültetik, ők csak nézőként lehetnek jelen, de nem vehetnek részt. Az viszont már nem elfogadható sem a kanadaiak, sem a kanadai muszlim tanács (!), sem a kanadai muszlim nőtanács számára, hogy állami intézményben azt éreztessék a lányokkal, hogy ők az ország másodrendű lakosai. Indítottak is egy petíciót, amelyet két hét alatt 9000-en írtak alá.

http://www.siawi.org/article2476.html
http://www.change.org/petitions/dont-segregate-menstruating-girls-in-public-schools
http://chronicle.com/blogs/brainstorm/menstruating-girls-and-the-toronto-district-school-board/37370
http://www.butterfliesandwheels.org/2011/another-penny-drops/

Az ENSZ emberi jogi bizottsága kiállt a szólásszabadság mellett: hangsúlyozta, hogy azistenkáromlást, a vallásokkal szembeni tiszteletlenséget és a kormányok ill. intézményeit bírálatát tiltó jogszabályok nem férnek össze a szólásszabadság normáival, a szólásszabadság pedig az emberi jogok védelméhez nélkülözhetetlen.

http://www.un.org/apps/news/story.asp?NewsID=39170&Cr=human+rights&Cr1

A New Statesman elnevezésű brit lap két tucatnyi ateistát kérdezett meg, miért nem hisz istenben. A válaszok: http://www.newstatesman.com/religion/2011/07/god-evidence-believe-world

Két linket kaptam:

- Az ateisták perelnek a Ground Zero kisajátítása ellen: http://nepszava.com/2011/07/amerika/perelnek-az-ateistak-az-emlekhely-keresztje-miatt.html

- Missouri államban az egyik középiskola két könyvet tiltott ki (az egyik Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd), mert ellentétesek a Bibliával.  Mindezt egy republikánus menedzser szakos egyetemi oktató kezdeményezte, aki mellesleg enm érintett az ügyben, mert a saját gyerekeit nem engedi iskolába (Az Egyesült Államokban "home schooling" címen a szülőnek teljhatalma van afölött, hgoy a gyereke milyen iformációkkal találkozik). http://www.csmonitor.com/Books/chapter-and-verse/2011/0728/Kurt-Vonnegut-gets-the-boot-in-a-Missouri-school

Gondolt egyet a református egyház, és felajánlott 200 milliót az adósságcsökkentő alapba, abba, amit egy pap hozott létre, hogy magánadományokból csökkentsék az államadósságot. Csakhogy a reformátusok adományukat úgy gondolták megoldani, hogy a műemlék-felújításra kapott pályázati pénzeket adnák vissza azzal, hogy azokat továbbítsák az alapba. Apró bibi, hogy (jelen pillanatban még) nem a református egyház mondja meg, az állam pénzéből mire mennyi jusson, és azt a keretet, amit műemlékvédelemre és műemlék-felújításra szánt az országgyűlés, nem lehet csak úgy bemondás alapján átcsoportosítani: ha a reformátusok visszaadják (amivel adott esetben mellesleg felszabadul a pályázati pénzek mellé biztosítandó önrészük is), akkor azt más műemlékekre kell fordítani. Ezt volt kénytelen közölni Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Bölcskei Gusztávval, a református zsinat elnökével.

http://nol.hu/lap/mo/20110726-semjen_zsolt__nagy_tisztelettel

Népszámlálóbiztosnak való jelentkezésre buzdítja híveit a katolikus egyház, amiből a HVG július 30-i, 30. számában arra következtet, hogy a püspöki konferencia alighanem „bizalmatlannak tűnik a KSH-val szemben”. A püspökök ugyanis arra való tekintettel, hogy a lakossági a népszámlálás „minden szempontból megfelelő lebonyolítása érdekében” küldi népszámlálóbiztosnak a követőit.

Schleswig-Holstein tartományban számos üdülőhelyén 2005 óta az év tíz hónapjában a turizmusra hivatkozva vasárnap délután kinyithatnak az üzletek. Ezen szeretne most változtatni a tartományi egyház, amely a világörökség részének tartja a csukott boltú vasárnapot, amiből nem szabad engedni. Pedig a helyi papok nem panaszkodnak a mostani, jól bevált megoldásra – ugyanis nekik sem jó a kihalt üdülőteleppel együtt járó kihalt templom. A rendelkezés amúgy a tartomány községeinek 8,6%-át érinti. A boltosok és a turizmusból élők sem lelkesednek az ötlettől: attól tartanak, hogy ezzel visszaesne a turizmus és úgy 10.000 munkahely szűnne meg. Mecklenburg--Elő-Pomerániaban a helyi egyházmegye már kierőszakolta a vasárnapi nyitva tartás lerövidítését: a kemény 35 db üdülőfalú boltjai április és október között vasárnaponként 13-18 óra között nyithatnak ki.

http://www.derwesten.de/leben/reise/Kirche-in-Schleswig-Holstein-will-Sonntag-als-Weltkulturerbe-schuetzen-id4870358.html

Szomáliában és Kenya északi részén a rendkívüli szárazságból kifolyólag milliók éheznek. A helyzet attól is annyira katasztrofális Szomáliában, hogy arrafelé számos helyen az iszlám fundamentalista Al Sabáb csoportjai vették át a tényleges hatalmat, és mivel nekik sem diktálhat a nyugat, megfenyegették és kirúgták a legtöbb segélyszervezetet, így az ENSZ élelmezési programja és az UNICEF is csak korlátokkal működik. Közben az Al Sabáb azt állítja, nem is olyan vészes a helyzet, de azért vissza fogják engedni a segélyszervezeteket az általuk ellenőrzött területekre, feltéve, hogy nincsenek hátsó szándékaik – már csak azért is, mert az az érdekük, hogy ők szerezzék meg és osszák szét az élelmiszereket.

http://www.bbc.co.uk/news/world-africa-14246764

A brit szekuláris szövetség iskolabezárás ellen tiltakozik Wright sziget nyugati részén – a három helyi iskola közül épp az államit akarják bezárni, így húsz kilométeres körzetben megszűnne a felekezethez nem kötött oktatás. A szülők nem lelkesek – a három közül épp a bezárandó iskola a legjobb hírű, a megkérdezett szülőknek csak a 7,5%-a íratná a gyerekét szívesen a két felekezeti iskola egyikébe, és 37,5% inkább utaztatná a gyerekét, otthon tanítaná vagy elköltözne.

Néha az is siker, aminek természetesnek kellene lenni: az illetékes texasi testület egyhangúlag, 8-0 arányban kizárólag tudományos megalapozottságú tananyagokat hagyott jóvá a biológia oktatásához, a kreacionista-ID-s anyagot pedig nem fogadta el.

Menedzsmentkonferenciát szervezett egy ultraortodox lap Jeruzsálemben, amelyen az ország pénzügyminisztere és az egyik legnagyobb bank vezetője is előadást tartott. Az érdeklődő nőnemű része azonban a bejáratnál azzal szembesült, hogy őket nem engedik be – a szervezők arra utasították a biztonságiakat, hogy nő nem léphet be, legyen az hallgatóként vagy a sajtó tudósítójaként. Egyre gyakoribbak az ilyesféle konfliktusok, hiszen a Jeruzsálem egyik negyedében zárt körben élő ultraortodoxok egyre erősebben érvényesítik a vallási előírásokat: szombatra lezárják az utcákat, és elérték, hogy a negyedet érintő buszokon a nők csak a jármű hátsó részében tartózkodhatnak.

Megjelent a BBC éves beszámolója, amelyből az derül ki, hogy nőtt a közszolgálati adókon sugárzott vallási műsoridő. A BBC 1-en nem történt lényegi változás az előző évhez képest (97 óra, egy évvel korábban 98 óra), a BBC 2-es adóján 37-ről 50 órára nőtt a vallási műsorok időtartama, a rádióadón pedig szintén növekedés tapasztalható: 1181 órányi vallási műsort sugároztak tavaly, míg egy évvel korábban 1173-at.
Mindeközben az egyházak arra panaszkodnak, hogy a BBC elhanyagolja őket.