Miután a következő népszámlálás törvényjavaslatából végül kimaradtak a vallási és kisebbségi hovatartozásra irányuló kérdések, Sólyom László köztársasági elnök visszadobta a törvényjavaslatot és felkérte az országgyűlést, ezek a kérdések is kerüljenek bele a felmérésbe. A kérdezés mikéntjének jelentőségéről korábban írtam, most egy civil szervezet a népszámlálási adatok felhasználására hivatkozva tiltakozik a kérdések ellen. 
A Joggal a Jogállamiságért Egyesület a legutóbbi népszámlálás tapasztalataira emlékeztetett: miközben többen is aggodalmukat fejezték ki, ezekre az volt a válasz, hogy a vallási hovatartozással kapcsolatos adatok csak statisztikai célokra használhatók fel, és végül az a kompromisszum született, hogy nem kötelező válaszolni a kérdésre (a lakosság 15%-a élt is ezzel a lehetőséggel). Az Orbán-kormány az ígéretek ellenére azonban arra használta fel az adatokat, hogy az 1%-os felajánlások után járó egyházi apanázst nem az adózók rendelkezéseinek arányában, hanem a népszámlálási adatok alapján osszák szét az egyházak között (ezzel hátrányba hozva a kisebb és a több adót fizető tagokkal bíró egyházakat a nagyobb egyházakkal szemben). Arra is utalt a szervezet, hogy a katolikus egyház vezetője is hivatkozik népszámlálási adatokra. A szervezet azt reméli, az államfő nem az ilyen, egyházpolitikai célokra felhasználható személyes adatokra gondolt, amikor visszaküldte a törvényt az országgyűlésnek. 

http://nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1256047