Németországban számos szociális intézmény egyházi kézben van. Ezzel azonban nem feltétlenül járnak jól az ott dolgozók, akik akár 30%-kal is kevesebbet keresnek, mint az egyéb szociális intézmények dolgozói.
Míg az egyházi intézmények ugyanazt a térítést kapják szolgáltatásaikért az államtól, illetve az egészségbiztosítóktól, mint bármely nem egyházi intézmény (tehát ugyanannyit kapnak szolgáltatásaikért), az egyházi intézmények alkalmazottai el vannak tiltva a csoportos érdekérvényesítéstől - nem sztrájkolhatnak, nincsen sem szakszervezet, sem üzemi tanács. Magyarán az amúgy erős szakszervezetekkel bíró Németországban az egyházi intézmények dolgozói a munkáltatójukra vannak bízva - sem üzemi tanácsok, sem kollektív szerződések nincsenek (Németországban minimálbér sincsen meghatározva). Igaz ugyan, hogy a munkakörülményekről egy bizottság határoz, amelybe a munkavállalók is küldhetnek képviselőket, ám ha a bizottság tagjai nem jutnak dűlőre egymással, kötelező választottbíróság elé kerül a vita, amelynek döntése ellen nincs fellebbezés.
Úgy 2005-ig nem volt mindezzel nagy baj, mert addig az egyházi fenntartók is átvették az állami alkalmazottak bértábláját. De amióta ágazati kollektív szerződés rendelkezik a bérekről, az egyházi fenntartók, így a 800 000 munkavállalót foglalkoztató evangélikus szeretetszolgálat, a Diakónia a béreken spórol: ugyanazért a munkáért akár 30%-kal kevesebb bért kapnak az egyházi alkalmazottak. 
Ezen szeretne változtatni a ver.di szakszervezet, amely azért küzd, hogy az egyházi munkáltatóknál is ugyanúgy, mint másutt szakszervezet tárgyalhasson a vezetéssel a bérekről és a munkafeltételekről, azaz a kollektív szerződésről. Tavaly ősszel ezért figyelmeztető sztrájkra szólította a szakszervezet a dolgozókat. Bár a 300 főt megmozgató sztrájk aligha érinthette komolyan a működést, az evangélikus szeretetszolgálat más egyházi intézményfenntartókkal együtt bírósági úton tiltatta be a sztrájkot: a sztrájk szerintük nem összeférhető a diakónia alapgondolatával, amely a szolgálatot állítja a középpontba. A ver.di szerint ellenben a részben arcpirítóan alacsony bérek nem egyeztethetők össze a keresztényi elvekkel. 
Bár első fokon a bíróság az egyházak kivételezett helyzetét az alkotmányban rögzített gyülekezési jog fölé helyzete, a szakszervezet nem adja fel. Arra számítanak, hogy a munkaügyi vitával az alkotmánybíróság lesz kénytelen foglalkozni.  

http://www.jungewelt.de/2010/03-03/048.php 
http://www.jungewelt.de/2010/03-04/040.php

via www.hpd.de