Egy új kutatás szerint a német katolikusok egyre kevésbé tartanak igényt az egyház szolgáltatásaira. Németországnak az állam által beszedett egyházadó miatt megbízható adatai vannak a felekezeti hovatartozást illetően. Míg a lakosság 62,8%-a tartozik valamilyen felekezethez, a legnagyobb csoportot a felekezeten kívüliek képezik (34,1%), őket követik a katolikusok 30%-kal (a protestánsok 29,9%-kal a harmadik helyre kerültek). Míg 1000 katolikusra számítva 1964-ben 20 keresztelő jutott, ez 35 évvel később, 2009-ben még 7 volt, és míg korábban 1000 katolikusra 8 egyházi esküvő jutott, ez tavaly 2 volt (ez a két adat nyilván azzal is összefügg, hogy az egyházak elöregednek, ezen felül keresztelők csökkenésének egyik tényezője feltehetően a katolikusoknál is egyre kisebb családméret). Csökken a misére járók aránya is: a katolikusok közül mintegy 13%-nyian járnak több-kevesebb rendszerességgel misére.
Egy másik kutatás szerint a lakosság egészének az egyházakhoz való viszonyulását tekintve 23%-nyian gondolják úgy, hogy a különböző felekezetek tanításai irányt mutathatnak erkölcsi kérdésekben (2005-ben 35%-nyian gondolták így), és míg 2005-ben a lakosság fele vélte úgy, hogy a vallások választ adnak az élet értelmére vonatkozó kérdéseket illetően, arányuk mára 38%-ra csökkent.
A német lakosság mindössze 43%-a állítja magáról, hogy kötődik vallásához, és itt nagy eltérések mutatkoznak a nemzedékek között: a 60 év felettiek 57%-a tartja magát vallásosnak, a 30-44 év közöttiek 39%-a, míg a fiatalok (16-25 év) 28-a kötődik valamely felekezethez.
