Valamiért épp most került ismét elő (a Tiszta Beszéden és a Piroslapon) az egyházalapítás szigorítása, amiről pedig a nyáron, majd az ősszel is szó volt már - és már az előző Fidesz-kormány is elsőbbséget próbált adni a "történelmi" egyházaknak (ennyire öreg lennék, hogy csak én emlékszem erre?). Szóval újdonság tulajdonképpen nincs benne.
Még a szeptemberi "forduló" alkalmából megnéztem (az angol blogomban), kik maradhatnak meg, ha az az elképzelés érvényesül, hogy tízezer ember kell az egyházalapításhoz: megmaradna a katolikus, a református, az evangélikus keresztények mellett a krisnások, a hitgyüli és a baptisták. Mivel az egyházi 1%-os felajánlásokat vizsgáltam, amely csak az adófizetőket tartalmazza, nyilván ehhez hozzájön még néhány közösség, akik az eltartottak révén (persze itt a gyerekek kérdése problematikus - ők ilyen tekintetben ki vannak szolgáltatva a szüleiknek, akik úgymond megmondhatják nekik, mit higgyenek) meghaladják a tízezer főt, így néhány nagyobb zsidó és buddhista egyház, illetve talán a Jehova tanui és a szcientológusok is megmaradhatnak mint egyház (már ha valóban ez lesz a kritérium).
A másik lehetőség a "legalább száz éve legyen jelen" című kitétel, amihez kicsit több munka adatokat keresni. A buddhisták és persze az iszlám ezt fogja tudni teljesíteni, és ezt az akadályt veszi néhány kisebb keresztény egyház is (szerbek, görögök).

Már korábban megjegyezték, hogy ilyen feltételekkel Jézusék sem tudták volna bejegyeztetni magukat.

Szívni persze ismét a leghátrányosabb helyzetűek fognak: azokat a szervezeteket is sújtja az intézkedés, amelyek pl. a leghátrányosabb helyzetűeknek tartanak fenn iskolát, és ezt csak az egyházi iskoláknak nyújtott - az alapítványinál sokkal nagyobb - normatívával tudják megtenni. 
Szóval az amúgy kiemelten közhasznú kényszeregyházak által segélyezettekkel mi lesz? (És akkor még nem beszéltem arról, milyen aljasság lebizniszegyházazni azokat, akik mondjuk a kiemelt oktatási normatívát valóban emberbarát szociális célokra fordítják és hátrányos régiókban hátrányos helyzetű gyerekeknek próbálnak valami emberhez méltó műveltséget és piacképes szakmát adni, ahelyett, hogy elitiskolákban újratermeljék azt a politikai elitet, amely hatalomra kerülve kellő pozíciót és befolyást biztosít majd nekik.)

És persze senki nem beszél a kézenfekvő megoldásról: hogy az egyházaknak nyújtott kiváltságok megszüntetésével egy csapásra megszűnnének a bizniszegyházak is. CSAK egyenlően kellene kezelni és finanszírozni (és adóztatni) minden ténylegesen a köz javára tevékenykedő társaságot.