Egy az evangélikusok lapjának jövő havi számában közzéteendő kutatás eredményeiről számol be a HVG eheti száma.
A kutatásról Prőhle Gergely nyilatkozott, az egyház országos felügyelője, aki civilben amúgy kormánytisztviselő, és nem is akármilyen beosztásban: ő az EU-s ügyekért felelős államtitkár (apropó: figyelte valaki a megváltozott megnevezés finomságait: az állam dolgozója már nem a közt szolgálja, csak a kormányt). A kutatás adatait 1500 megkérdezett szolgálta, akik elsősorban a háromszázezer fős egyházközségi választói címlistákból lettek véletlenszerűen kiválasztva, azaz olyanok közül, akik nem feltétlenül templomba járók, de azért nem kerültek ki teljesen az egyház látóköréből. A kutatás célja a stratégiaalkotás, amelyről még 2007-ben döntöttek. Az eredményekből a HVG szerint Prőhle erős szekularizációs trendeket emelt ki belőle, és ezt úgy kommentálta, hogy "Feltűnő, hogy mindez az utóbbi 20 évben újra létrehozott intézményrendszer ellenére tovább folytatódik", a stratégia pedig arra irányul majd, hogy ezt a trendet megfordítsa, de legalább megállítsa.
Míg a megkérdezettek 90%-ának fontos az egyházi kötődés (ha nem lenne az, feltehetőleg előbb-utóbb kiestek volna az egyházi lajstromból), háromnegyedük legalább hetente imádkozik, és meg is vannak elégedve a lelkészek munkájával, 44%-uk közölte, hogy "a maga módján vallásos", és mindössze 7%-uk fordul lelkészhez személyes problémáival vagy hitbeli kérdéseivel, és a gyülekezeti életben sem igen vesznek részt. (Mindezt Prőhle külügyi államtitkár a társadalom általános rossz állapotára vezeti vissza, amely az evangélikusokra is kihat.)
Egyházuk politikai szerepvállalását illetően megosztott az evangélikus közösség: míg a megkérdezettek 44%-a azt mondta, az egyház céljaihoz közel álló pártokat támogatni kellene, 41%-uk úgy látja, az egyháznak teljes mértékben távol kellene magát tartania a politikától.
Az egyházért fizetni is hajlandóak a hívek, legalábbis ami az egyház által behajtott adót illeti (vagyis visszafelé: a megkérdezettek nagyjából abból a körből kerülnek ki, akik hajlandóak egyházadót fizetni.) Perselypénzt a megkérdezettek kevesebb, mint a fele ad, a személyi jövedelemadójuk 1%-át még ennél is kevesebben ajánlják fel. Ezzel kapcsolatban az APEH vonatkozó statisztikája is felvilágosítást ad: összesen 49 ezer fő ajánlotta fel adója 1%-át, ami a 300 ezer egyháztag 16%-a. A kutatás szerint a megkérdezettek azért ajánlják fel ilyen alacsony arányban 1%-ukat, mert nincs adóköteles jövedelmük - azaz visszafelé számolva az evangélikusok 84%-a lenne valamilyen formában eltartott felnőtt, pl. nyugdíjas. A felmérés szerint a hívek több, mint a felének nettó 100 ezer forint alatti a havi jövedelme, míg csupán 4% azok aránya, akik havi 200 ezer forintnál többet keresnek. Visszatérve az APEH-statisztikához azonban azt állapíthatjuk meg, hogy az evangélikusok közül az adófizetők semmivel sem szegényebbek, mint mások: az egy felajánlóra jutó összeg a maga 6404 forintjával teljesen átlagos, sőt kissé meg is haladja a nagy keresztény felekezetekét (a katolikusoké 5627, a reformátusoké 5847 forint, de a néha biznisznek nézett Hit Gyülekezete tagjai adójának 1%-a csak 3311 forintot tett ki fejenként - az evangélikusokénak alig több, mint a felét), és épp megegyezik az átlagos szekulárissal, aki 1%-át valamely kiemelt költségvetési előirányzatnak ajánlotta fel.
Magyarán: a HVG-ben közöltek szerint van ebben a nagyjából tízmilliós országban kb. 270 ezer ember (a lakosság 2,7%-áról beszélünk), akinek fontos az evangélikus egyházhoz tartozás, köztük kb. 49 ezer adófizető polgár, aki átlagos jövedelmet visz haza (az összlakosság fél százaléka olyan adófizető polgár, aki egyházi egyszázalékát felajánlotta az evangélikus egyháznak, és az összes felajánló 4%-a az evangélikus egyháznak juttatta az összeget), 132 ezren (a lakosság 1,3%-a) nem a maguk módjára, hanem az egyház tanításait követve hívő, és 144 ezren gondolják úgy, hogy az egyházuknak valamilyen szinten pártpolitizálnia kellene.
hvg.hu/hvgfriss/2010.46/201046_felmeres_az_evangelikusokrol_a_maguk_modjan
