"Külön is kimondanák az állam és az egyházak szétválasztását" címsorral tálalja a Hírszerző Rétvári Bence KDNP-s államtitkár állásfoglalását a készülő alkotmány vallásszabadsággal kapcsolatos rendelkezéseiről. Ha az ember a cikket is elolvassa, kiderül azonban (minő meglepő), hogy centinyi pozitív elmozdulás sem tapasztalható a korábbiakhoz képest: állam és egyház szétválasztását továbbra is úgy értelmezik, hogy az állam azért együttműködik (é.: pénzt ad) az egyházakkal ("Ez az elválasztás azonban nem jelenti azt, hogy ne működhetnének együtt meghatározott kérdésekben a közjó érdekében - emelte ki a kereszténydemokrata politikus.")- persze csak a "történelmiekkel", kizárva a "bizniszegyházakat" ("Rétvári Bence kiemelte: az új alkotmány meg szeretné teremteni annak alapját, hogy a lelkiismeret- és vallásszabadságról szóló, várhatóan tavasszal elfogadandó, sarkalatos törvény különbséget tehessen egyházak és vallási egyházi felekezetek között."), és a vallásszabadság számukra továbbra is elsősorban a valláshoz való jogot jelenti, nem a vallástól való szabadság jogát.
Ja, egyébként valóban vannak országok, ahol elsősorban a keresztény egyházak küzdenek állam és egyház jobb szétválasztásáért. Talán nem lepődik meg senki, ha megtudja, hogy ezek azok az országok (mint pl. Pakisztán), ahol nem a kereszténység a preferált állami hit.
