Svájcban az állam (pontosabban a kantonok) a rendes adón felül az egyháztagoktól (és a cégektől, amelyek több kantonban annak ellenére fizetnek kötelezően egyházadót, hogy nem természetes személyként nem lehet felekezeti hovatartozásuk) egyházadót is szednek, amit aztán eljuttatnak a bejegyzett egyházaknak. Mivel az egyháztagok száma csökken, és ezzel az egyházadó is, felvetődött az egyházak részéről, hogy a régi rendszert egy az olasz-(0,8%), spanyol- (0,52%) és magyarországihoz (1%) hasonló szisztémával váltsák fel, amelynek keretében mindenki rendelkeznek adója valamely arányáról. Mindezt abban a reményben, hogy ha az egyháztagoknak nem kell plusz adót fizetniük, talán kevesebben lépnének ki.
Egy friss nem reprezentatív, a svájci katolikus hírügynökség oldalán pulbikált felmérés szerint ez nem biztos, hogy ezzel jól járnának az egyházak. Egy esetleges népszavazás kétesélyes lenne, a megkérdezettek 53%-a tartaná meg a mostani rendszert. Ha áttérnének az "egyszázalékos" rendszerre, az adófizetők nagyobb arányban ajánlanák fel adójukat valamely szekuláris célnak, mintsem az egyházak hitéleti tevékenységére: 43% adná világi, 37% egyházi célra. A nők az átlagnál jobban bíznák pénzüket egy világi célra: 49%-nyian nem adnák egyháznak. A 20-40 év közöttieknél ez az arány 69%.

www.kipa-apic.ch/index.php
www.frei-denken.ch/de/2011/03/kipa-mandatssteuer-hatte-an-der-urne-chancen/