Bár Észtország fővárosa, Tallinn (is) tele van templomokkal, ezek (is) üresen állnak. Egy a közelmúltban végzett felmérés során az észtek 20%-a nyilatkozott úgy, hogy a vallásnak jelentősége van az életében. Az egyik legnagyobb közösség az evangélikus, amely a lakosság olyan 15%-át foglalja magába. Ezzel szemben az észteknek úgy a fele azért hisz valami nemigen körülhatárolható transzcendens erőben, és népszerűek a panteista-jellegű, ezt az erőt a természetben felfedező szertartások és hagyományok. Az észteknek a kereszténységgel szembeni távolsága azzal is összefügghet a BBC cikke szerint, hogy a térítők sokáig vagy németül (a lutheránusok) vagy oroszul beszéltek (az orosz ortodoxok), így a történelem során majdnem mindvégig „idegenek” maradtak. Emiatt a nemzeti identitás alig kötődik a valláshoz, és a Szovjetunióból való kilépéskor más volt szocialista országokkal szemben itt nem lendült fel a vallásosság.