Mit csináljunk ha csendesen és feltűnésmentesen vallási erkölcsöket szeretnénk érvényesíteni az állami jogban?
Gondoskodunk arról, hogy aki jogaid érvényesítésében segíthetne, ne vállaja. - 800 helyett (igen, bár egy ügyvédbojtár élete nem habostorta, el szoktak tudni helyezkedni) 100 jogászt képezünk, ezeknek a felét pedig a katolikus egyetemen képezzük (a másik felét az ELTE-n - vidékre nem jutott, de az ELTE-s kontingens is a tavalyi 1/7-e). Ez utóbbiban, lévén egyházi intézményről szó, az vadiúj CCIV/2011. sz. felsőoktatási törvény 91.§3.b) pontja értelmében nem csak a hitéleti képzéseknél "a jelentkezõk között különbséget lehet tenni vallási, világnézeti meggyõzõdés alapján, amennyiben az a felsõoktatási intézmény szervezeti jellegét alapvetõen meghatározó szellemiségbõl közvetlenül adódó, az adott oktatási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós követelményen alapul".
Namármost ha valaki úgy érvel, hogy a katolikus egyetem katolikus szellemiségű jogfelfogást követ és mondjuk az emberi jogokat csak annyiban fogadja el, amennyiben megegyeznek a katolikus tanításokkal, és ezzel párhuzamosan csak olyan halglatókat vesz fel, akik ezt az álláspontot vallják, akkor az a jobb esetben vallásilag elfogulatlan évi 50 ELTE-jogász baromi kevés lesz ahhoz, hogy érdekeinket képviselje váló-, betegjogi, hátrányos megkülönböztetéses, bántalmazásos és hasonló perek során.