Ausztriában kiderült, a katolikus egyházban gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények vizsgálatára hivatott Klasnic-féle „áldozatvédelmi bizottsághoz” forduló áldozatok adatait nem kezelték bizalmasan. Áldozatok megkeresésére az állami adatvédelmi bizottság két megállapítást tett: 1. a függetlennek kikiáltott bizottság, amely az áldozatok bejelentéseit fogadta, valójában nem független, hanem a bécsi érsekség része (ezért ő maga a törvény értelmében nem minősül adatkezelőnek), ellenben 2. az adatvédelmi törvények a katolikus egyházra is vonatkoznak, amely így igenis köteles tájékoztatást nyújtani az érdeklődőknek arról, pontosan milyen adatokat tartanak róluk nyilván, illetve a törvényeknek megfelelően kezelni ezeket.
A botrány kettős: A függetlennek feltüntetett bizottságban állami bírák is dolgoznak, akikről most kiderült, valójában egy érintett szervezetnek dolgoznak, és az áldozatok egy része aligha teregette volna ki intim ügyeit, ha tudja, hogy az egyháznak mondja. Másrészt pedig kiderült, az egyház minden felügyelet nélkül fér hozzá adatokhoz: a lakcímnyilvántartásból tudja, tagjai hol laknak, az adóhatósági adatokból ismeri jövedelmi és családi helyzetüket, és akiket bántalmaztak, annak most a legintimebb ügyeiről is tudomást szerezhet.
Az áldozatokat az adatvédelmi bizottság előtt képviselő ügyvéd azt javasolja, az adatokat töröltetni kellene, hogy ne adogathassák ezeket az egyházon belül körbe-körbe.

http://www.konfessionsfrei.at/?p=1946