Utánajárt a BBC annak a Vatikán által is kolportált legendának, amely szerint évente százezer keresztény hal meg hite miatt. A szám forrását a BBC újságírója, Ruth Alexander a Massachusetts államban található Gordon-Cornwell Teológiai Szeminárium keretében működő Center for the Study of Global Christianity (kb. a globális kereszténység kutatásának központja, CSGC) által a globális hittérítés helyzetéről publikált évkönyvében találta.
De honnan a százezer?
Nos, a szerzők fogták a 2001 és 2010 közötti időszakot és kijelentették, hogy egymillió keresztény halt meg, majd ezt a számot elosztották tízzel. Namármost, ebből az egymillióból 900 000 a kongói polgárháború háborús áldozataként került a statisztikába. A Kongóban alapvetően keresztények harcolnak keresztények ellen. Az évkönyv korábbi kiadásaiban a ruandai öldökléseket is beleszámították, pedig mind a hutuk, mint a tuszik keresztények. Egy felvetés szerint például keresztény martírnak tekinthető egy keresztény hitoktató, akit megöltek, mert sikeresen lebeszélte a fiatalokat arról, hogy zsoldosnak jelentkezzenek.
A 900 ezres kongói keresztény mártír sem állja azonban meg a helyét. Erre ugyanis úgy jutottak a szerzők, hogy fogták a több, mint négymillió áldozatot, és azok egyötödét vették, mondván, egy 1982-es kutatás szerint az afrikaiak átlagosan 20%-a hitét aktívan gyakorló keresztény... azazhogy szerintük minden vallási életet élő megölt keresztény mártír (más kérdés, hogy a 20% is kétséges adat, lévén, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság lakosságának a 70%-a keresztény). További probléma, hogy a polgárháborús áldozatok száma csökkenő tendenciát mutat (ami ugyan pozitív az érintett lakosság szempontjából, viszont annál kevésbé az a kiadvány hitelességét illetően).
A BBC megkeresésére a szerző, John Allen vatikáni riporter (aki The Global War on Christians címen is ért könyvet) elismerte, szerencsésebb lenne, ha pontos adatok állnának rendelkezésre, de nem is ez a lényeg: neki azért kell az adat,
Namármost: természetesen elítélendő valakit hite miatt megölni, de éppen az áldozatoknak tesz rossz szolgálatot az, aki hamis adatokkal hiteltelenné teszi az üldözöttek melletti kiállást. És ismét elfelejtődik, hogy a lehető legnagyobb vallásszabadságot nem hittérítéssel érjük el, hanem békés, demokratikus, szekuláris, egyetlen vallást és magát a vallásosságot sem előnyben részesítő államok létrehozásával, amelyekben mindenki azt hisz, amit akar, amíg ezzel nem korlátozza mások jogait.
