Az orosz Levada közvéleméynkutató intézet decemberben tett közzé egy felmérést a vallásosságról az Orosz Föderáció államaiban. Eszerint a lakosság vallási összetétele a következő:
- orosz ortodox: 68%
- muszlim: 7%
- katolikus: 1%
- protestáns: 1%
- zsidó: 1% alatt
- egyéb: 1% alatt
- nem vallásos: 19%
- nem válaszolt: 4%.
Egy szintén tavalyi Levada-felmérés szerint a megkérdezettek 62%-a nem ért egyet azzal, hogy az orosz ortodox vallásúak előjogokat élvezzenek a más vallásúakkal és a vallástalanokkal szemben. 43%-nak a vallás nem játszik nagy szerepet, 19% számára pedig egyáltalán nincsen jelentősége.
Egy további, a Szreda intézet által végzett felmérés szerint a polgárok 5, az ortodox hívők 8%-a olvasta egyáltalán az Újszövetséget.
Közben az egyházak tekintélyét kisebb-nagyobb botrányok apasztják, és a húsz évvel ezelőtti helyzet annyiban megváltozott, hogy hatalma mellett is bírálhatóvá vált az egyház. Tavaly év végén szexuális visszaélések keltettek felháborodást. Andrej Kurajev számolt be blogjában a kazanyi teológiai főiskolának vezetője, Hegumen Kirillel szembeni szexuális bántalmazásról szóló vádakról. A vádakat a vizsgálóbizottság megalapozottnak látta, és Kirillt felmentették vezetői posztjáról és eltávolították a tatarföldi egyházmegye információs szolgálat éléről is, bár nem tették nyilvánossá a felmentés indoklását.
Csak hogy míg a hírnököt, azaz Kurajevet felfüggesztették a blogjában közölt „sokkoló és provokáló” bejegyzései miatt a moszkvai teológiai akadémián betöltött tanári állásából, addig Kirillnek állítólag felkínáltak egy állást a tweri egyetemen, igaz, a hírek szerint ezt az ajánlatot vissza is vonták a médiaviharok láttán.
