... az új alkotmányt
... az új alkotmányt
A Hírszerző szerint a Magyar Hírlap szerint a költségvetés minden más részét érintő csökkentésekkel szemben jövőre 26-ról 40 milliárdra (azaz másfélszeresére) nő az egyházak hitéleti támogatása.
hirszerzo.hu/belfold/20101103_vatikani_magyar_vegyes_bizottsag
A galíciai lapéhoz hasonló sorsra jutott egy Facebook-oldal: a Facebook törölte a pápa körmenete mellé tervezett flashmobot, amelynek szervezői békés csókolózásra hívták a nagyérdeműt.
Jesus and Mo (Mahmud Ahmedinedzsád és Franco Frattini javaslatát megszívlelve) a relativizmus ellen harcol, de Mózes nem áll kötélnek:

- Szia, Mózes, itt Jézus. Figyelj, Moval hárman feltétlenül egyesült erőkkel kell fellépnünk a relativizmus ellen.
- Hát, nem tudom. Összeegyeztethetetlen ellentétek vannak köztünk.
Én és Mo nem fogadjuk el, hogy te Isten fia vagy. Te meg én nem ismerjük el, hogy Mo igazi próféta.
Ti Moval mindketten azt hiszitek, hogy megátalkodottan tagadom az igazságot. Abszolút igazságaink kölcsönösen kizárják egymást.
- Mózes, soha nem fogjuk legyőzni a relativizmust, ha nem tudjuk tiszteletben tartani egymás különböző igazságait.
- Abszolúte igaz.
www.jesusandmo.net/2010/11/02/join/
Egy kis művészet halloweenre: nézzétek meg Ray Villafane faragásait: www.wix.com/tamzzzz/rays_pumpkins.
A The Thinking Atheist facebook oldalán is megtaláljátok: www.facebook.com/album.php
Tulajdonképpen nem akartam ennyire bulvározni, de már miután nemzetközi hír lett a dologból, mégsem fosztalak meg benneteket ettől az információtól.
Már megint ezekről az önálló gondolkodásba fogott svájci katolikusokról van szó. Most épp Luzern kanton katolikus egyháza szokatlan akcióba fogott, amelynek keretében óvszereket osztogatott.
Indult a reklámszezon, és a vallási csoportok tolakodását érzékelve (most épp az EU három vezető szervének elnökeinél lobbiznak a vallásvezetők nagyobb befolyásért és beleszólásértaz uniós döntésekbe: www.secularism.org.uk/religion-digs-itself-deeper-into.html) az ateisták is láthatóbbá teszik magukat.
Új-Zélandban egyelőre három város, Auckland, Wellington és Christchurch óriásplakátjain szólítják meg elsősorban a többi hitetlent, másodsorban a nagyközönséget. Többek közt arra hívják fel a figyelmet, hogy "A legtöbb isten tekintetében mindenki ateista. Mi csak egy istennel előrébb tartunk."
Az osztrák agnosztikusok viszont Richard Dawkins tavalyi ötletét felkarolva a gyerekek vallásszabadságára hívják fel a figyelmet. Míg a szülő természetszerűen átadja világnézetét és családi valláshagyományait gyermekeinek (és jobb esetben vallási tekintetben is tájékozott és átgondoltan dönteni képes felnőttekké neveli őket), az már korántsem elfogadható, hogy a gyerekeknek a közoktatás keretében részt kell venniük vallási-ideológiai foglalkozásokon és szertartásokon. A plakátokat buszmegállókban helyezik ki (miután a tömegközlekedési vállalatok nem vállalták a plakátokat) Bécsben, Gazban, Innsbruckban és Salzburgban; egyes helyeken török nyelven. 
derstandard.at/1288160077286/Donnerstag-Kampagne-zur-Religionsfreiheit-startet
www.nogod.org.nz/2010/07/the-new-billboards/
Rábukkantam még egy ateista-szabadgondolkodó beütésű magyar fórumra (a rámlinkelők között): ertelemhangja.byethost4.com/index.php
Mahmud Ahmedinedzsád iráni elnöknek a XVI. Benedek pápának írott levelében kifejtett gondolatait visszhangozta a minap Franco Frattini olasz külügyminiszter, ráadásul miniszter létére egy másik állam szócsövében: a Vatikán Osservatore Romano című házilapjában, ahol az egymást máskor tűzzel-vassal üldöző felekezeteket, a különböző keresztény, zsidó és muszlim csapatokat "szent szövetségre" (sic) hívta a társadalmat fenyegető ateizmus, materializmus és relativizmus ellen.
Az olasz Ateisták és Agnosztikusok Racionalista Szövetségének főtitkára megjegyezte,
A 33 chilei bányász sorsáról eleinte azt lehetett olvasni, örülhetnek, ha karácsonyra hazajutnak, aztán a mentési időszak különösebb indoklás nélkül, szinte csodával határos módon lerövidült, és október közepére már megmenekültek. Az efölötti örömben csak azt nem kérdezte senki, minek is köszönhető mindez, sőt, mindenféle vallásguruk és politikusok még magukénak is követelték az érdemeket.
A valódi megmentők azonban
A pápa spanyolországi látogatása, mint nemrég említettem, tiltakozásra késztette azokat, akik rossz néven veszik, hogy az ő magánéletükbe is bele akar szólni, ráadásul ezért még ők fizessenek - a látogatás költségeit ugyanis itt sem a fanok, hanem az adófizetők zsebéből fedezik.
Ez a dolog egy galíciai szatíramagazin címlapján is kikötött, lévén, hogy a pápa Santiago de Compostelába is látogat. A szerkesztők azonban rossz nyomdát választottak: a cégvezető közölte, nem adja át a kinyomtatott példányokat, mert "morálisan nem értenek egyet" annak tartalmával. 
A pápa látogatása 3 millió euróba kerül.
"Semmi kenyér- és halcsoda, semmi ostya - én bankjegyeket hullatok magamra."
www.mediawatchwatch.org.uk/2010/10/27/pope-joke-mag-kidnapped-by-printers/
Finnországban viszonylag fejlett az online-kultúra - az egyházból ott az interneten keresztül is ki lehet lépni; e célra üzemeltetik az eroakirkosta.fi honlapot, és az egyházból kilépők 90%-a ezt a viszonylag egyszerű módszert választja. A finnek úgy 80%-a a protestáns (lutheránus) egyház tagja, persze zömmel úgy, hogy csecsemőkorban megkeresztelték őket.
Egy két héttel ezelőtti tévés beszélgetőműsor most kissé felpörgette a kilépéseket.
Nagy-Britanniában is úgy döntött a politika, a következő népszámláláson is rákérdeznek a lakosság vallási hovatartozására. Ott is csupán egy kérdés lesz (mert minden egyes újabb kérdés megdobja a költségeket), amely természetéből adódóan a gyakorlatban torz és megbízhatatlan adatokat eredményez - aszerint, ki mit ért "vallás" alatt. A tapasztalatok szerint a legtöbb ember azt a vallást ikszeli be, amelynek ünnepeit a szülei gyerekkorában megtartotta, függetlenül attól, jelenleg hogyan viszonyul az adott valláshoz, és nem beszélve arról, követi-e tanításait. Épp ezért annak érdekében indult kampány Nagy-Britanniában, hogy a megszámlált nép a tényleges felekezeti kötődéséről nyilatkozzon.
Mivel nálunk is nagy általánosságban lesz megfogalmazva a kérdés (ahelyett, hogy mondjuk olyasmire kérdeznének rá, hogy "Mindennapi életvitelében követi-e valamely felekezet speciális tanításait, és ha igen, melyikét?"), nálunk is elkelne egy hasonló kezdeményezés.