A bázeli egyetemi szabadgondolkodó diákegyesületet mutatja be az egyik legfontosabb német nyelvű napilap, az NZZ felsőoktatási melléklete. Az egy éve alapított „frei denken uni basel" tagjai szerdánként találkoznak, hogy tudományos, filozófiai és társadalmi kérdésekről hallgassanak előadásokat és vitázzanak, és az esteknek szép sikerük lett. Van, amikor szűkebb körben egy-egy TED-videót néznek meg és beszélgetnek róla, de amikor a német ateista buszkampány szóvivőjeként ismertté vált Philip Möllert hívták meg, százan jöttek el. A 600 tagot számláló egyesület értékei a szabad, kritikus gondolkodás és a humanista, az emberi jogokra alapuló etika, és céljuk, hogy terepet biztosítsanak ahhoz, hogy az élet kérdéseiről tudományos szakterületeken átívelő módon beszélgessenek. Széles a kapcsolatrendszerük, együttműködnek a Giordano Bruno Alapítvány svájci szekciójával és a még a 19. században alapított Szabadgondolkodók Egyesülésével (Freidenker-Vereinigung), és szociális téren is aktívak, épp létrehozzák a civil szervezetek hatékonyságát vizsgáló Giving What We Can elnevezésű, a szegénység ellen küzdő szervezet helyi kirendeltségét.

http://campus.nzz.ch/politik/frei-denken-heisst-rational-denken

Az osztrák Die Standard kommentátora arra emlékeztette olvasóit, hogy nem csak a vallásos embereknek vannak érzéseik, amelyeket meg lehet sérteni. Az új pápának az osztrák médiában való bemutatása nem csak a mennyiség tekintetében volt kissé túlzott, hanem minőségét tekintve is – már amennyiben a beszámolók kizárólag a hívők rajongását és az új egyházfő pozitívnak értelmezhető tetteit dicsérik (őszintén: azért milyen mélyre süllyedt az a közösség, amelynek tagjától már az az amúgy hétköznapi dolog is teljesítmény, hogy konzervet melegít és metróra száll?), ellenben még akkor is mellőztek minden kritikai elemzést, amikor éppenséggel az argentin elnökkel való találkozásról beszámolva bizony rá lehetett volna mutatni arra, miért is olyan feszült a viszonyuk (súgok: Ferenc kígyót-békát kiáltott rá, amikor az elnök, Cristina Kirchner speciel javított az emberijogi helyezten). A kommentátor szerint a médiák a nagy lelkesedésbenelfelejtették, hogy ez a fajta rajongó tudósítás bizony sérti mindazokat, akiket a rajongás tárgya mélységesen megvet.

http://diestandard.at/1363239406998/Auch-atheistische-Gefuehle-koennen-verletzt-werden via http://blasphemieblog2.wordpress.com

Úgy tűnik, szezonja van a kissé félreértelmezett statisztikáknak. Húsvétra időzítve közölte az Anglikán Egyház, hogy öt megkérdezettből négy hisz az ima erejében. Csakhogy nem ezt kérdezték. Hanem a következőt: „Függetlenül attól, hogy Ön imádkozik-e, ha most imádkozna, akkor miért imádkozna?". Richard Dawkins a Twitteren tisztességtelennek nevezte a statisztika szépítését, a Brit Humanista Egyesület ügyvezetője, Andrew Copson pedig rámutatott arra, ha a kérdés úgy szólt volna, „Függetlenül attól, hogy szokott-e kérni a Jótündértől, ha most megkérné őt valamire, mire kérné?" vagy „függetlenül attól, szokott-e kérni valamit a Télapótól, ha most megkérné őt valamire, akkor mire?", akkor az eredményekből nem lehetne arra következtetni, a lakosság milyen arányban hisz Jótündér és Télapó létezésében és erejében. Egyébként a megkérdezetteknek a 14%-a még így is azt válaszolta, soha nem imádkozna, további 5 pedig közölte, nem tudná, miért imádkozzon.

http://www.huffingtonpost.co.uk/2013/03/26/church-of-england-accused-prayer-survey_n_2956068.html  via http://www.richarddawkins.net/news_articles/2013/3/26/church-of-england-spins-prayer-survey

A helyi zürichi napilap, a Tagblatt húsvét alkalmából nemcsak egy csodahívő (aki asztmájának a javulását inkább az imának, mint pszichoszomatikus hatásoknak szeretné tulajdonítani) pappal, hanem egy szabadgondolkodóval is készített rövid beszélgetést. Andreas Kyriacou, a szabadgondolkodók zürichi részlegének az elnöke, aki állam és egyház szétválasztásáért és a racionális gondolkodás mellett száll síkra, így szintén hangot kapott hogy elmondhassa, szerinte a legtöbb ember számára családi pihenést jelent a húsvét, ahogyan neki is, aki „keresztlányáékat" fogja meglátogatni. Hiszen egy kutatás szerint a lakosságnak mindössze a 17%-a hisz egy személyes Istenben. A feltámadás ugyan reményt adhat a hívőknek, mégis problematikus a megváltó alakja, mert ezzel az ember leveszi a maga válláról a felelősséget és áthelyezi. Neki az élethez a motivációt az adja, hogy ez az egy élete van, és a múlandóság tudata a hajtóerő.

És most ti jöttök: Mondjatok nekem olyan magyar helyi vagy megyei napilapokat, ahol ateistával jelentettek meg húsvéti interjút.

http://www.tagblattzuerich.ch/aktuell/interview/interview-detail/article/auferstehung-jesu-wunder-oder-maerchen.html

Nem erénye a gdanski katolikusoknak az engedelmesség: A Wprost című hetilap szerint csúnya dolgokkal vádolják Slawoj Leszek Glodz megyéspüspököt, aki félelemben tartja beosztottjait és alkoholproblémái vannak. A hetilap szerint lajstromba gyűjtik a püspök bűneit, hogy tájékoztassák annak vatikáni főnökeit.

http://polen-heute.de/affaere-erzbischof-glodz/

Tiltakoznak az amerikai ateisták az ellen a friss mississippi rendelet ellen, amely arra kötelezi az állami iskolákat, olyan szabályokat alkossanak, amelyek lehetővé teszik, hogy az iskolai rendezvényeken nyilvános imák hangozhassanak el. Az American Atheist nevű szervezetet éppen azért született, mert alapítója, Madalyn Murray O'Hair nem sokkal az alapítás előtt azzal kezdte állam és egyházak újbóli szétválasztásáért való küzdelmét, hogy tiltakozott a kötelező iskolai imák ellen, amelyek szükségszerűen sértik a vallásszabadságot azzal, hogy más vallásúakat és vallásmenteseket vallási szertartáson való részvételre kényszerítenek.

http://atheists.org/mississippi-governor-signs-school-prayer-bill

Sikeresnek bizonyult a „Kérdezz egy ateistát" elnevezésű indonéz Facebook-oldal, amelynek hétezer lájkolója van. A cél nem a hitvita, hanem az, hogy a hívők kérdeseket tehessenek fel az ateisták napi életével kapcsolatban, és rájöjjenek arra, hogy az ateisták nem valami sátánista kannibálok, hanem egészen normális emberek, akiknek egyszerűen nincsen szükségük az Isten-hipotézisre. Az oldalt sikerült a civilizál párbeszéd medrében tartani, de a 15 moderátornak azért van dolga vele.

http://www.thejakartaglobe.com/lifeandtimes/you-ask-an-atheist-answers/582197  via http://www.atheistalliance.org/news-a-articles/from-affiliate-a-associate-members/631-you-ask-an-atheist-answers

Miután az ukrán Femen csoport nyomán a nők helyzete elleni tiltakozásul meztelen mellel pózolt a Facebookon, családja elrabolta és lecsukta a tunéziai Aminát. Bár voltak hírek arról, hogy pszichiátriai intézetbe zárták, Aminát „csak" családi körben tartják fogva. Be van gyógyszerezve, és nem engedik felügyelet nélkül másokkal beszélni. Amina volt a második arab nő, aki politikai tiltakozásképpen meztelen felsőtesttel pózolt, amelyre ráírta, hogy „A testem az enyém, nem másnak a becsülete", amivel széles körű felháborodást váltott ki. A vallásosak őrjöngenek, az erkölcsvédő bizottság főprédikátora a halálrakövezését követeli, de az ország törvényei szerint is büntethető, amit csinált, és a helyi feministáknak is túl sok ez, ők feltehetőleg attól is tartanak, hogy ez a merészség visszaüt rájuk. Amina családja most azt próbálja magyarázni, hogy a fiatal nő nem tudta, mit tesz, és majd meg fog gyógyulni.
Az Aminával való elbánás ellen tiltakozva egy bahreini nő mutatta felsőtestét („A muszlim nőkért vetkőzöm. Amináért mutatom a melleimet. Muszlim vagyok." felirattal) a Femen Facebook-csoportjának a lapján (fején viszont fátyol van, így talán nem kap kéynszergyógyszerezést). Levetkőzött Nadia El Fani tunéziai rendező is, és több európai Femen-szimpatizáns.

http://www.elwatan.com/international/une-bahreinie-pose-seins-nus-pour-soutenir-amina-la-femen-tunisienne-28-03-2013-208300_112.php
http://www.siawi.org/article5362.html
http://www.siawi.org/article5361.html
http://www.dailylife.com.au/news-and-views/dl-opinion/is-this-photo-grounds-for-death-20130325-2gpi2.html  via http://www.richarddawkins.net/news_articles/2013/3/26/is-this-photo-grounds-for-death# 

17 ezer óvszerből készített portrét XVI. Benedek nyugalmazott pápáról Niki Johnson. Az alkotás épp azon a héten készült el, amelyben az ábrázolt lemondott posztjáról. Az ötletet maga a pápa szolgáltatta azzal a minden tudományos alapot nélkülöző állításával, miszerint az óvszer nem véd a HIV-fertőzés ellen, Johnson a portréval ugyanis párbeszédre szeretne hívni.

http://www.handelsblatt.com/panorama/aus-aller-welt/eggs-benedict-papst-portraet-aus-17-000-kondomen/7966940.html  via http://blasphemieblog2.wordpress.com/2013/03/22/papst-portrat-aus-17-000-kondomen/

Biztos hallottatok már a westboroi baptistákról, Fred Phelps családi vállalkozásáról (a gyerekei közül van, aki megszökött, így pl. Nate, aki szerint apja rendszeresen verte őt), amely azzal tett szert hírnévre, hogy szeretnek homoszexuális(nak vélt) hősi halott katonák temetési szertartásaira látogatni, hogy a gyászoló közösség előtt szidalmazzák a ő magánerkölcseik ellen vétő elhunytat. A Westboro Baptist Church székhelyével szemben vásárolt látatlanban házat a 31-éves Aaron Jackson. Őt az indította cselekvésre, hogy az elmúlt években tisztes állampolgárok és gyerekeik több homoszexuális tinédzsert kergettek molesztálásukkal öngyilkosságba. A város, a kansasi Topeka közállapotait mutatja, hogy Jackson alig talált szobafestőt, aki vállalta volna a ház külső festését, de végül egy veterán katona vállalkozott rá. Úgyhogy a Phelpsékkel majdnem szemben lévő ház most szivárványszínben pompázik és napokon belül turistalátványossággá vált.

http://www.washingtonpost.com/blogs/she-the-people/wp/2013/03/21/rainbow-house-fights-westboro-baptist-with-love/  via http://www.richarddawkins.net/news_articles/2013/3/21/rainbow-house-fights-westboro-baptist-with-love#

Újabb mérföldkőhöz értek lengyel testvéreink: a Repülő Spagettiszörny Egyházának lengyel közössége elhatározta, ha másképp nem megy, akár az európai emberi jogi bíróság elé is viszi a vallásszabadság ügyét, miután a kormány visszautasította a saját bevallása szerint titokban már többszáz éve létező, ám 2005-ben nyilvánosság elé lépett vallást. Mint megjegyezték, minden vallás közös sorsa az üldöztetés, de bíznak abban, hogy hitük közös erejével legyőzik a nehézségeket és az alacsony szénhidrátszintet, és meg tudják tölteni a zord tisztviselők szívét egy jókora adag pennével.

http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/poland/9940397/Church-of-the-Flying-Spaghetti-Monster-vow-to-take-Poland-to-European-court.html via http://freethinker.co.uk/2013/03/20/polish-pastafarians-vow-to-fight-for-legal-recognition-as-a-legitimate-faith/

Újabb mérföldkőhöz értek lengyel testvéreink: a Repülő Spagettiszörny Egyházának lengyel közössége elhatározta, ha másképp nem megy, akár az európai emberi jogi bíróság elé is viszi a vallásszabadság ügyét, miután a kormány visszautasította a saját bevallása szerint titokban már többszáz éve létező, ám 2005-ben nyilvánosság elé lépett vallást. Mint megjegyezték, minden vallás közös sorsa az üldöztetés, de bíznak abban, hogy hitük közös erejével legyőzik a nehézségeket és az alacsony szénhidrátszintet, és meg tudják tölteni a zord tisztviselők szívét egy jókora adag pennével.

http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/poland/9940397/Church-of-the-Flying-Spaghetti-Monster-vow-to-take-Poland-to-European-court.html via http://freethinker.co.uk/2013/03/20/polish-pastafarians-vow-to-fight-for-legal-recognition-as-a-legitimate-faith/

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2011-es népszámlálás részletes adatait, amelynek leglátványosabb eredménye kétségtelen a magukat a hagyományos nagyegyházakhoz tartozónak vallók igencsak jelentős csökkenése, így pl. a tíz évvel ezelőtti 55%-os katolikus-arány 39%-ra csökkent. A felekezethez kötődők összesen 286 különböző felekezetet jelöltek meg.
Érdekes mód a 2011-es népszámlálás külön akarja választani az ateistákat a felekezeten kívüliektől, ami szakmailag azért elfogadhatatlan, mert a kérdés nem a hitre, hanem a vallási közösséghez tartozásról szól: "Melyik vallási közösséghez, felekezethez érzi tartozónak magát?" (Emlékeztek ezzel kapcsolatban a sajókazai romákra.) Az ateisták, az agnosztikusok, a hitetlenek, a vallási kérdésekkel egyszerűen nem foglalkozók és a felekezeti kereteken kívüli hívők számára egyaránt a "nem tartozom vallási felekezethez" a természetes válasz. Magyarországon nem beszélhetünk ateista közösségről, egy ilyen közösség, ha létezik is, nem vallási jellegű (lásd meg a "bélyegnemgyűjtés" mint hobbi és a "nem-sportolás" mint sport című kérdést). – Épp a napokban írtam erről posztot egy német felmérés kapcsán, ahol a kutatók ugyanígy kategórián kívüli válaszlehetőséget biztosítva kissé sajátos következtetéseket vontak le.
Fogadni merek, hogy lesz kísérlet arra, hogy a magyar adatokat is így értelmezzék. Pedig ha a KSH (vagy a politika) valóban a hitre kíváncsi, akkor erre nem fog megalapozott válaszokat kapni, ha a felekezeti hovatartozásra kérdez rá, vagy mindegyik válaszhoz egyértelmű hittel kapcsolatos kijelentést társít (pl. „X felekezethez tartozó hívő", „X felekezethez tartozó nem hívő" [felmérések mutatják, hogy a felekezethez kötődők egy része nem hívő], „felekezeten kívüli hívő", „felekezeten kívüli nem hívő").
Nézzük tehát az adatokat:

(Az 1949 és 2001 közötti időszakban a népszámlálás nem tartalmazott a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést.)

A kérdés megfogalmazása a családi hagyományokon alapuló laza kapcsolatok "odatartozásként" való értelmezésére ösztönzi a válaszadót, ha összehasonlítjuk pl. egy olyan lehetséges megfogalmazással, hogy "Követi-e Ön valamely felekezet, vallási közösség előírásait, és ha igen, melyikét?". Ezen kívül még mindig dívik a kérdezőbiztosos adatgyűjtés, ami bizonyos helyeken még mindig eseményszámba megy, és nemcsak a család, hanem még a szomszédok is körbeülik a biztost, ami nyilván nem annyira őszinte, mintsem inkább illendő válaszok megadására sarkall – nem beszélve arról, hogy a kérdezőbiztosra van bízva a válaszlehetőségek felsorolása és a kapott válasz értelmezése. És továbbra sem követelmény, hogy a kérdezőbiztos minden családtagtól külön és bizalmas körülmények között szerezze be az adatokat, ehelyett az éppen otthon lévő családtag válaszolhat a többiek helyett, ami vagy stimmel, vagy sem.
Emlékszünk az egyházak óriásplakátjaira is, amelyeken azokat is a felekezethez tartozás vállalására buzdították, akikkel valójában nem állnak kapcsolatban, illetve arra, hogy tagjaikat felszólították, jelentkezzenek kérdezőbiztosnak, hogy biztosan ne maradjon ki senkinek a vallási kötődése a lajstromból.
A legnagyobb változás a nem válaszolók arányában következett be. A maga 25%-ával ez akkora, hogy megkérdőjelezi az adatgyűjtés értelmét. A nem nyilatkozók motivációjáról és vallási hovatartozásáról nyilván csak találgatni lehet. Ez a csoport vélhetően magába foglal nem hagyományos kisebbségi vallásokhoz tartozókat és nem vallásosakat, akik tartanak attól, hogy nyilatkozzanak vallási hovatartozásukról (pl. mert a kérdezőbiztos az unokaöccsük közismerten vallásos tanító nénije) vagy egyszerűen úgy gondolják, a kormánynak semmi köze az ő vallásukhoz vagy vallástalanságukhoz. De még olyanokat is tartalmazhat, akik ugyan felekezethez tartozó hívőként határozzák meg magukat, csak épp nem értenek egyet felekezetük politikai állásfoglalásaival (pl. katolikusok, akik nem értenek egyet az egyházuk és a KDNP törekvéseivel pl. a fogamzásgátlást, az abortuszt, az egy- és kétnemű élettársi kapcsolatokat illetően, vagy evangélikusok, akik nem helyeslik bizonyos egyházi személyek szoros kapcsolatait a Jobbikkal).
Egy dolgot azonban mindenképpen állíthatunk a 25%-nyi nem válaszolóról: ők nem óhajtják odatartozásukkal támogatni a "hivatalos" egyházakat, amelyek sem az ők, sem a "felekezeten kívüliek" sem az "ateisták" nevében nem szólnak.

Az adatok itt tölthetők le: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00  (1.1.7. Vallás), az összes 2011-es adat pdf-ben: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf ).

Lendvai Ildikó írása a Galamusban – olvassátok: http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=198764:isten-es-csaszar-ujabb-staciok-az-egyhazi-toerveny-kalvariajaban&catid=9:vendegek&Itemid=66
Néhány szemelvény:

„De akinek valóban szemet szúr a kedvezményekkel való visszaélés lehetősége, az sokkal inkább az egyházfinanszírozást tehette volna átláthatóvá és következetessé, lefejtve róla az indokolatlan, vélt vagy valós előnyöket, vagyis a mézet a madzagról. De természetesen nem ez volt a szándék. Hiszen aki a „bizniszeléstől" félti a hitéletet, az nem kínálta volna a devizahitelek teljes átvállalását némely egyházaknak".

Az egyházi státuszról döntő parlamenti bizottság üléseiről: „Az egyik fideszes képviselő asszony értetlenségének adott hangot, hogy ha egyszer csak egy isten van, minek ennyi egyház: „Osztódunk, mint az amőba, holott csak egy isten van. Uraim! Egy isten van! Egy isten van!" Egy másik, jobbikos képviselő pedig azt vetette a folyamodók [a rózsakeresztesek – szf] szemére, hogy ő csaláson érte tetten az amszterdami rózsakereszteseket: templomukban fűtik a tulipánokat, hogy soha ne hervadjanak el, és azt terjeszthessék, hogy ez valamiféle szentségnek köszönhető. Ez a nívó persze csak a rózsakeresztes vendégeket döbbenthette meg, mi, harcedzett bizottsági tagok már tanúi voltunk annak a hasonlóan magasröptű vitának, amelyben a pechére „C.C.C." rövidített nevet viselő protestáns kisegyház (amelynek neve a Christian, Church és Campus szavakból áll össze) abba a gyanúba került, hogy van valami köze az egykori CCCP-hez, vagyis a Szovjetunióhoz."
A pedagógusok erkölcstan-gyorstalpalója kapcsán: „az élelmesebb szülők már észrevehették, hogy a gyorstalpaló etikatanári képzésekre nagyon sok egyházi főiskola is ráharapott. Nem hibáztatom őket, de az mégiscsak sokatmondó, hogy az egyik ilyen egyházi fenntartású főiskola honlapján a következő toborzó felhívás jelent meg: „Kedves Testvérek! Ha nem, szeretnénk, hogy a jövő generációját liberális szemléletű, vagy gender-ideológiától ihletett ún. pedagógusok a keresztény erkölccsel és értékrenddel homlokegyenest ellenkező, erkölcstelen életvitelre neveljék az erkölcstan órák keretében, akkor aki teheti, végezze el vagy ajánlja minél több alkalmas, kereszténységében hiteles ismerősének az alábbi képzést." Félreértés ne essék, nem a hittan, hanem a laikus erkölcstan oktatók képzését szerveznék imígyen."

A engyedik alkotmánykiegészítés egyházi vonatkozásairól: „A bizottság, majd nyomában hétfőn a parlamenti többség kibővítette az egyházi státus feltételeit egy gumiparagrafussal ... Most már nemcsak a kellő létszám, élettartam, tevékenység kell ahhoz, hogy egy közösséget „beszavazzanak" az egyházak közé, hanem a „közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasság is". Az idézet szószerinti, immár az Alaptörvény írja elő: aki egyház akar lenni, az parírozzon, legyen kellőképpen kezes, vagyis együttműködő. Azt pedig, hogy ki „alkalmas" az állammal való együttműködésre, és kinek kell még engedelmességet tanulnia, természetesen a kétharmad dönti el." Ezt a megoldást (az „együttműködési hajlandóság" alapján történő szelektálást) amúgy maga az alkotmánybíróság Fidesz-kinevezésű tagjai adták: „a szokásos mameluk-kör (Balsai, Dienes-Ohm, Szívós Mária stb.) különvéleményt fejtett ki, amelyben szinte módszertani útmutatást adtak a „gazdáiknak". Részint kárhoztatták, hogy az Alkotmánybíróság olyankor beszél bele a Fidesz dolgába, amikor már készülnek az Alaptörvény újabb, ezeket a kifogásokat fölülíró módosítására, részint pedig meg is súgták, milyen módon kell az Alaptörvénybe belefogalmazni a politika szelekciós jogát a vallási közösségek fölött. ... az Alaptörvény-módosításnak az Ab-döntés után megbuherált szövege le is koppintja Dienes-Ohm mondatait, aki szerint jogos, hogy az állam „a közös célok elérése érdekében csak a vele együttműködő, az Országgyűlés által elismert egyházakat kívánja előnyben részesíteni". Meg is nyugtatja a kétharmad esetleg aggályoskodó tagjait: „ez a megoldás semmilyen alkotmányos elvet, illetőleg szabályt vagy nemzetközi kötelezettséget nem sért". Jól jegyezzük meg a javasolt terminust: a parlamenti többség „csak a vele együttműködő" közösségeket kell hogy előnyben részesítse."