Egy olasz katolikus könyvkiadó kénytelen volt bezúzni egy fiataloknak készült katekizmust, amely amolyan FAQ formában közli, mit szabad és mit nem. A fiatalok számára készült eredetileg német nyelvű, a pápa tetszését elnyert kiadvány egyik lényeges mondatát ugyanis félrefordították: míg a német kiadvány (az önmegtartóztatásra és a naptármódszerre gondolva) igennel felel arra a kérdésre, hogy „Szabad-e egy keresztény házaspárnak befolyásolni a fogamzást”, az olasz kérdés már egészen másképp szólt: „Szabad-e egy keresztény házaspárnak fogamzásgátlást alkalmaznia?” 45 ezer példányt nyomtak az olasz fordításból, és ebből 15-16 ezret már eladtak, mire rájöttek a hibára.

http://blog.newhumanist.org.uk/2011/04/catholic-publisher-pulps-books-after.html

Van-e valaki, aki próbált Magyarországon kilépni valamely egyházból? Pl. a katolikusból, amely e tekintetben eléggé notorikus?
Tudom, hogy ilyesminek csak szimbolikus jelentősége van, de kíváncsi lennék a tapasztalatokra...
 

A 22 éve uralkodó, 77 éves kölni katolikus érsek, Joachim Meisner, akit másfél éve az augusztus 20-i körmenetre tartott jónak meghívni minden magyar katolikus elöljárója, Erdő Péter esztergomi prímás, elsősorban konzervativizmusáról és feltétel nélküli pápahűségéről ismert. Magát az egyház őrkutyájának és Isten harcosának nevezi, és nem híve az udvarias és körmönfont beszédnek, amiért már gyűlöletbeszéddel is vádolták. Nem híve a konszenzusos döntéshozatalnak sem.
Ez ellen most fellázadtak a katolikusok,

Mi a különbség a magzat és a madár között? A madarat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint akkor is le kell szabadni lőni, ha védett: hirszerzo.hu/belfold/20110408_semjen_vadaszat. Szintén a Hírszerző szerint az LMP azt ajánlja neki, ha már olasz hagyományokat (énekesmadár-vadászatot) akar meghonosítani, inkább Assisi Ferencet tanulmányozza (ő az, aki a madarakkal beszélgetett).

Jó néhányszor volt már szó az önkormányzati iskolák egyházba adásáról - most Zsombón volt erről szülői értekezlet. A polgármester korábban hangsúlyozta, hogy nem anyagi okokból akarja az önkormányzati iskolát katolikus kezelésbe adni. A szülők kissé zokon vették, hogy polgármesterük erkölcsileg züllöttnek tartja őket. Részletek a szülők és Kiss-Rigó László szeged-csanád megyei püspök párbeszédéből:
"– Kötelező lesz-e megkereszteltetni a gyereket? – kérdezték a szülők.
– Nem kötelező, de a szülő katolikus értékrendjéből a keresztelés következik – felelte a püspök.
- Kötelező lesz-e a szülőknek misére járniuk?
- Nem lesz kötelező, de a katolikus értékrendből ez is következik."
Gyuris Zsolt polgármester ezt közölte az ellenkező szülőkkel: "Önök megválasztottak bennünket, hogy döntsünk a falu ügyeiben, mi pedig egyhangúan úgy döntöttünk, hogy tárgyalunk az egyházzal."

Érdemes elolvasni az egészet!  nol.hu/belfold/20110408-heti_ket_hittanora_

A 77 éves, a Hit pajzsával kitüntetett Rédly Elemér győri plébános gyűjtést indított az államadósság kifizetésére, amihez nyomban be is dobott egymillió forintot - a plébános úrnak nyugdíja mellett plébánosi fizetése és főiskolai oktatói óradíjából futja erre.
Persze ez még mindig jóval kevesebb, mint amennyit az átlagfizetésből élő polgár évente befizet az adókasszába, miközben az egyházak széles körű adómentességet élveznek: szekularisfigyelo.blog.hu/2010/08/21/kedvezmenyek_es_mentessegek

nol.hu/archivum/20110409-egy_adakozo_ember

A Narancsban kétoldalas interjú olvasható Rosta Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vallásszociológusával. Érdekességek:

A NOL-on Kósa N. Judit kissé bátortalan kérdése a népszámlálás kapcsán (meg vagyok keresztelve, de nem hiszek - mit csináljak?): nol.hu/velemeny/megszamlaltatunk

Régebben a nyugat-európai városok tele voltak igazolványkép-késíztő fülkékkel. Egy művész most új hasznosítási lehetőséget talált: a mai rohanó világunkban kevés a spiritualitás, pedig muszáj lenne néha pár percre lenyugodni és az élet lényeges kérdésere összpontosítani. Ezt segíti Oliver Sturm vörösre festett imafülkéje, amely 50 cent ellenében öt percnyi spirituális támaszt nyújt. Egy megnyugtató hang köszönti a betérőt, akinek imát játszik le, sztereóban, és a tapiképernyőn egy otthonos állapotjelző mutatja, hol tart az ima.
Míg régen választási lehetőség nemigen volt, az ember beleszületett valamely vallásba, sőt, a harmincéves háborút követően földesura vallását követte, a mai világ kínos döntésekre kényszerít. Az imafülkében sincs bizonyosság: 65 nyelv 300 imája között lehet választani, és nemcsak a nagy világvallások, hanem pl. a Salamon-szigetek szellemidéző énekei is rendelkezésre állnak.
A Spiegel szerint egy japán tőzsdemagazin kiváló üzleti ötletnek tartja az automatát.
(És nem, a cikk nem április 1-én jelent meg.)
 

www.spiegel.de/kultur/gesellschaft/0,1518,753019,00.html

Svájcban az állam (pontosabban a kantonok) a rendes adón felül az egyháztagoktól (és a cégektől, amelyek több kantonban annak ellenére fizetnek kötelezően egyházadót, hogy nem természetes személyként nem lehet felekezeti hovatartozásuk) egyházadót is szednek, amit aztán eljuttatnak a bejegyzett egyházaknak. Mivel az egyháztagok száma csökken, és ezzel az egyházadó is, felvetődött az egyházak részéről, hogy a régi rendszert egy az olasz-(0,8%), spanyol- (0,52%) és magyarországihoz (1%) hasonló szisztémával váltsák fel, amelynek keretében mindenki rendelkeznek adója valamely arányáról. Mindezt abban a reményben, hogy ha az egyháztagoknak nem kell plusz adót fizetniük, talán kevesebben lépnének ki.
Egy friss nem reprezentatív, a svájci katolikus hírügynökség oldalán pulbikált felmérés szerint ez nem biztos, hogy ezzel jól járnának az egyházak. Egy esetleges népszavazás kétesélyes lenne, a megkérdezettek 53%-a tartaná meg a mostani rendszert. Ha áttérnének az "egyszázalékos" rendszerre, az adófizetők nagyobb arányban ajánlanák fel adójukat valamely szekuláris célnak, mintsem az egyházak hitéleti tevékenységére: 43% adná világi, 37% egyházi célra. A nők az átlagnál jobban bíznák pénzüket egy világi célra: 49%-nyian nem adnák egyháznak. A 20-40 év közöttieknél ez az arány 69%.

www.kipa-apic.ch/index.php
www.frei-denken.ch/de/2011/03/kipa-mandatssteuer-hatte-an-der-urne-chancen/
 

Ha már az etikaoktatás kérdéskörénél tartunk: Angliában "Religious education" címszó alatt a gyerekek amolyan összehasonlító vallástant tanulnak. Lancashire-ben most sikerült betenni a helyi tantervbe a felekezeten kívüliséget - ezentúl tehát a gyerekek nemcsak azt tanulják, hogy az élet különböző nagy kérdéseire a különböző felekezetek mit tanítanak, hanem azt is, hogy a vallásosokon kívül milyen álláspontok léteznek. Ezzel sikerült némi felháborodást is kiváltani, egy pap például úgy vélte, az ateizmus túl nehéz elképzelés négyévesek számára, akik még a keresztény tanításokat sem igen bírják megérteni - még az elsőáldozók is keményen birkóznak az áldozás jelentésének megértésével. A felháborodás azért kissé sajátos, ha tudjuk, hogy a humanizmus, az istenekre nem hivatkozó álláspontok számos helyi tantervben már az 1970-es évektől vannak jelen...

www.humanism.org.uk/news/view/779

Mivel Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a jelek szerint az osztrák modellt tervezi bevezetni, nem egészen minden tanulság nélküli, ami épp Ausztriában történik: ott májusban meghallgatást terveznek tartani a parlamentben az etikaoktatásról, amelyre a hittanból kiiratkozó gyerekeknek kötelező jelleggel kell majd járniuk. Meg is hívtak rá fűt-fát, így például a szakszervezeteket és a munkaadói szövetségeket, és "persze" a 14 elismert felekezet 2-2 képviselőjét. Egyetlen csoport maradt ki: az érintettek. Holott az ő gyerekeik lesznek kötelezően besorozva erre a hittanpótléknak ígérkező, de jobb sorsra érdemes kezdeményezésre. Már a 2001-es népszámlálás során is a lakosság 12%-a (kb. 1 milliónyian) felekezeten kívülinek vallotta magát, és különböző felmérések szerint a lakosság negyede-ötöde agnosztikus vagy ateista. És a kísérleti etikaoktatás tanulsága is az, hogy állami jóváhagyással a katolikus egyház határozná meg az etikaoktatás tartalmát: a tananyagot ők írják, és az etikatanárok is gyorstalpalón átképzett hitoktatók, akik nemegyszer alig leplezve használják az etikaórát hittérítésre.
Pótmegoldásként végül a zöld párt az egyik, az ő szakértőiknek járó helyet felajánlotta a felekezeten kívüliek érdekképviseletének.

www.konfessionsfrei.at/
www.konfessionsfrei.at/
derstandard.at/1297821887293/Enquete-ohne-Konfessionsfreie-In-Gottes-Namen-Ethik

Volt már szó arról, hogy Szászfalvi László egyházügyi államtitkár szerint egyenlő és egyenlőbb egyházak lesznek. A legfrissebb hírek szerint három kategóriában osztanák majd az előjogokat: lesznek történelmi egyházak, elismert egyházak és vallási egyesületek. "Történelmi" címkével a Fidesz eddig három keresztény és egy zsidó felekezetet illette (a jelenlegi rendszer nem tesz különbséget a különböző vallásfelekezetek között, így a "történelmi egyház" eddig nem volt jogi kategória), de a kritériumoknak (100 éves múlt vagy 25 ezer tag, valamint országos hálózat) a Fidesz által eddig nemigen preferált, harmincéves Hit Gyülekezete is megfelel, amely így "történelmi egyházzá" válik.

Az Index cikke: index.hu/belfold/2011/04/04/tortenelmi_egyhaz_lesz_a_hit_gyulekezete/