Egy svájci alternatív hetilap, a WOZ (Wochenzeitung) Olivier Roy «Heilige Einfalt: Über die politischen Gefahren entwurzelter Religionen» ("Szent együgyűség. A gyökértelenné vált vallások politikai veszélye") címen németre fordított könyvét ismerteti. 
Magát a könyvet nem olvastam, de az ismertetés érdekesnek ígérkező gondolatmenetet foglal össze: Nyugat-Európában sokan úgy érzik, mintha az elvilágiasodott világ visszatérne a vallásossághoz: a médiák legalábbis tele vannak mindenféle iszlám, újjászületett keresztény és egyéb nyugati neofitákkal, akik lelkesen mesélik megtérésük történetét. Roy tézise ezzel ellentétben az, hogy mindez nem a vallások visszatértét jelzi, hanem ezek a feljövőben lévő közösségek éppenhogy a szekularizáció melléktermékei. Miközben a nyugati kultúra egyre jobban elveszti keresztény vonatkozási pontjait, egyesek új vallási mozgalmakban keresnek otthont. Ezeket a mozgalmakat azonban a kulturális hagyományoktól való elszakadás jellemzi. Az egyik ilyen a szalafita iszlám, amelynek német nyelvterületen híres konvertitái vannak: az iszlámnak ez az irányzata nem csak Európában gyökértelen, hanem kimondottan a mai arab kultúrával ellenében hozták létre, amelyet a szalafisták romlottnak tartanak. A fő oka annak, hogy a vallási mozgalmak ennyire látványosak, épp abban rejlik, hogy mindennapi kultúránktól távol állnak. És éppen ez a távolság teszi ilyen könnyen lehetővé a betérést: nem kell ismerni semmiféle hagyományt, nem szükséges ismerni a szent könyvek kulturális kontextusát. Csak hinni kell a betűben. - Ezt nevezi Roy "szent együgyűségnek". Ez magyarázza az iszlámizmus és az újprotestáns irányzatok globális jellegét, eladhatóságát, ami különösen jellemzi a pünkösdi mozgalmat, amely talán a legmesszebbre távolodott el mindenféle kulturális hagyománytól: a hívek nyelvekben beszélnek, a hithez nem a nyelven és ismereteken keresztül vezet az út, hanem közvetlenül az érzelmekre (a szívre) hat. 
Az egyén autentikus identitást keres magának, és a globalizált vallások a sok kínált egyike. Ezt mutatja az ezeket az irányzatokat választott egyének szóhasználata is: jellemzően nem annyira istenük parancsaira hivatkoznak, hanem vallásszabadságukról, önrendelkezési jogaikról, szabad önmegvalósításukról.

www.woz.ch/artikel/newsletter/19894.html