Németországban az államelnök egyesülésnapi beszéde újabb lendületet adott a muszlim bevándorlóknak az államban betöltött helyéről és az integrációról, valamint Németország keresztény vagy nem keresztény jellegéről szóló vitában. Ennek egyik aspektusa az egyházi kiváltságok kérdése és az államnak a muszlim vallási közösségekhez való viszonya olyan kérdésekben, mint az egyházfinanszírozás, az iskolai hitoktatás és a papképzés. 
A bajor zöld párt feltalálta a spanyolviaszt: állam és egyház szétválasztását és a vallási közösségekkel való azonos bánásmód. Hivatkoznak is az alaptörvényre, amely garantálja a vallásszabadságot és azt, hogy az állam egyik vallási közösséget sem részesít előnyben másokkal szemben. Az államnak nem dolga az egyházak tanításait tartalmilag értékelni. Az állam azonban meg kell követelnie az egyházaktól, vallási közösségektől az alapjogok és a demokrácia játékszabályainak a tiszteletben tartását. 
Állam és egyház összefonódásait a finanszírozás tekintetében is oldani szeretnék a zöldek, nyilván nem egyik napról a másikra, de tarthatatlan, hogy az állam külön megtéríti az egyházaknak a püspökök és más magas rangú egyházi személyek fizetését, vagy hogy egyházak mindenféle térítés nélkül használnak egyes állami tulajdonú ingatlanokat. Tarthatatlan az is, hogy az egyház vétójogot gyakorol bizonyos egyetemi tanszékvezetői állások betöltésénél, ugyanakkor az sem helyénvaló, hogy - ha csak formálisan is - az államnak is áldását kell adnia a püspöki posztok betöltésekor. Eltörölnék a polgárok azon kötelezettségét is, hogy az állammal közöljék felekezeti hovatartozásukat. 
A bajor kereszténydemokrata párt ezzel szemben meg szeretné őrizni elsősorban a katolikus egyház előjogait, míg a zöldek ahhoz ragaszkodnak, hogy az alkotmányban rögzített német értékrendet szeretnék érvényre juttatni. 

www.welt.de/politik/deutschland/article10414565/Gruene-wollen-Islam-dem-Christentum-gleichstellen.html