Emberijogi aggályok merültek fel az ír közoktatást illetően. Az ír általános iskolák zöme ugyanis történelmi okokból a katolikus egyház felügyelete alatt működik (természetesen állami finanszírozással). A gyerekek heti két és fél órában járnak hittanra, és bár ez alól felmentést kérhetnek a szülők, ez önmagában nem biztos, hogy elégséges az Ír Emberijogi Bizottság munkaanyaga szerint. A vallási kötődés ugyanis a hittanórákon túl is áthatja számos iskola mindennapjait, miközben ez alól gyakorlatilag nincs menekvés, mert nincs más lehetőség: az általános iskolák 92%-a katolikus, néhány százaléka más felekezethez tartozik, és mindössze 2% több felekezet közös intézménye - felekezeten kívüli oktatás egyáltalán nincs.
A bizottság egy országos konzultációt követően január végére fogja összeállítani javaslatait a kormány számára.
Észak-Írországban összetettebb a helyzet: egyházi iskolából csak katolikus van, de a hivatalosan nem vallási intézmények a gyakorlatban protestánsak. A sok évtizedes vallásháborút követően javítani akarnak a társadalmi összetartáson és a régi ellentétek oldására a középiskolákat arra ösztönzik, hogy ne felekezet szerint fogadjanak be diákokat, hanem közösen nevelkedjenek a katolikus és a protestáns szülőktől származó gyerekek. Az átalakításról a szülőknek kell dönteniük, de mindeddig csak néhány kevés, formálisan állami, de gyakorlatilag protestáns iskola vállalkozott a koedukációra.
Nagy-Britanniában mindeközben az új kormány lazított azokon a szabályokon, amelyek a helyhatóságok megkerülésével teszi lehetővé az iskolaalapítást. Egyházi iskolák eddig is működtek, és sok bírálat érte őket, mert mind a diákok kiválasztásával, mind a tanárok alkalmazásánál vallási szempontok szerint válogatnak, miközben kedvező állami finanszírozást élveznek. Az egyházi iskolák már meglévő több típusa mellé néhány éve olyan iskolákat is lehet működtetni (állami finanszírozással), amelyek csak részben kötelesek követni a nemzeti alaptantervet, és az ilyen iskolák alapítását könnyítették most meg úgy, hogy eltörölték azt a követelményt, hogy legalább néhány alaptantárgy vonatkozásában teljesíteniük kell az alaptanterv követelményeit (a brit humanisták összehasonlító táblázata: www.humanism.org.uk/_uploads/documents/schools-with-a-religious-character4.pdf). Teszik mindezt annak ellenére, hogy a különböző típusú vallási iskolákat eddig is számos bírálat érte, az egész rendszernek több a rákfenéje: az iskolák válogathatnak és lefölözik a jobban szituált családok gyerekeit, amivel létrejött egy olyan másodlagos elitiskola-rendszer, amely a gyermekeiknek jobb, de állami finanszírozású oktatást kívánó szülőket arra készteti, hogy a látszat kedvéért részt vegyenek a kiszemelt iskola felekezetének istentiszteletein. Más vallási iskoláknál ezzel szemben az oktatás minőségével és legfőképpen tartalmával van gond, különösen azoknál, amelyektől nem követelik meg az alaptanterv betartását: itt gyakorlatilag bármit lehet tanítani, állami finanszírozással. Sok helyen a diákok csak vallási szűrőn torzított információkhoz jutnak hozzá életviteli és ezen belül szexuális kérdésekben. Mivel a közoktatás harmada vallási kezekben van, nem mindenütt biztosított a szabad választás, és probléma az is, hogy sok tanári állást vallási feltételekhez kötött, hiszen az egyházi iskolákban nem biztosított a tanárok vallási és lelkiismereti szabadsága, és életvitelüket is felügyelik. A legfőbb baj ezzel a rendszerrel azonban az, hogy növeli a társadalom szétesését egymás mellett elkülönülten élő vallási csoportokra bomlását.
www.belfasttelegraph.co.uk/news/local-national/republic-of-ireland/religion-in-schools-may-be-breach-of-human-rights-15016751.html
www.humanism.org.uk/campaigns/religion-and-schools/faith-schools
www.secularism.org.uk/concerns-about-faith-schools-rai.html
