„Good News Club" címen térít egy amerikai csapat. Ez persze bizonyos szinten belefér a vallásszabadságba. A Good News Club viszont gyerekeket vett célba, lehetőleg iskolai(nak tűnő) programokon keresztül. North Carolinaban például „családi napot" szerveztek, ugrálóvárral, arcfestéssel, bábszínházzal, mindezt ingyen (állítólag a McDonald's segítségével). Az már csak helyben derül ki, hogy a rendezvény célja a térítés, és a prédikációt is végig kell hallgatni.
A klubok az USA 3500 állam iskolájában vannak jelen, részben látszólag vallástalan programokra invitálnak, részben bibliaórákat kínálnak – csak azt nem árulják el a szülőknek, hogy nem valami általános mainstream kereszténységet tanítanak, hanem hardcore keresztény fundamentalizmust. Olyanokkal traktálnak hatéveseket, hogy az aranyborjút imádó 3000 férfi meghalt mert nem engedelmeskedett és így bűnös lett. Aki nem engedelmes, az hiába cselekszik jót, ez önmagában nem elég. A szervezet tudatosan iskolaépületekben szervezi a bibliaórákat, elvégre a kisiskolások nem tudják még megkülönböztetni az iskolaépületben szervezett magánrendezvényt magától az iskolai oktatástól, a szülőknek szóló szóróanyagra meg egyszerűen ráírják, hogy ha a gyerek nem tud részt venni, a szülő értesítse az iskolát.
Maga a szervezet működését a vallásszabadság szavatolja (bírósági ítélet kötelezte az iskolákat arra, tanításon kívüli foglalkozásokra vallási szervezeteket is engedjenek az iskolákba), a szervezet maga azonban nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot. Amellett, hogy igyekeznek elaltatni a szülők éberségét és az önkénteseket arra figyelmeztetik, ne riasszák el a szülőket azzal, hogy pl. nyíltan helytelenítik valamely felekezet tanításait, annyira biztosak igazukban, hogy a kisiskolásokat szüleik hite ellenére is meg akarják téríteni. Szülőként Katherine Stewart kezdte kutatni a Good News Club ügyeit, amelyről aztán könyvet írt „The Good News Club: The Christian Right's Stealth Assault of America's Children" címen. Scott Burdick észak-karolinai filmes pedig egy egyelőre 36 perces dokumentumfilmet készített, amelynek egyik jelenetében megkérdezett egy fiatal önkéntest, nem érzi-e, hogy a szülők kívánságait is tiszteletben kellene tartani. Mire az önkéntes közölte: „Minden kétséget kizáróan tudjuk, hogy azt a gyereket, aki nem teszi fel életét Krisztusra, örökké a pokolban fogják kínozni. Így erkölcstelen lenne tiszteletben tartani a szülő jogát arra, hogy megakadályozza a gyermekének üdvözülését."

http://www.theatlantic.com/national/archive/2013/03/do-child-evangelism-clubs-deserve-freedom-of-speech/273942/