Németországban az egyházaknak fizetett adó után kedvezményt vehet igénybe az adófizető, így az egyházadó az állam szempontjából kevesebb adóbevételt jelent. Mégpedig nem kevés pénzről van szó, és ha megvizsgáljuk, mit kap ezért cserébe a köz, ráfizetésnek bizonyul a befektetett adókedvezmény. A nagy német egyházak is szeretik közhasznúnak mutatni magukat és kiemelni, mennyit tesznek az oktatás, az egészségügy és szociális ügyek érdekében, eközben azonban elfelejtik, hogy ezekre a tevékenységekre közpénzeket vesznek igénybe (elsősorban a tartományi és helyi önkormányzatoktól, ill. az egészségbiztosítóktól). Valójában az egyházadónak csak a kisebb részét fordítják közhasznú tevékenységek finanszírozására, a nagy része ténylegesen hitéleti célokat szolgál, ill. az adminisztrációt tartják fenn belőle. Ezzel nem is lenne egyébként baj, ha a két nagy egyház (a katolikus és az evangélikus) nem azzal riogatná a passzív (egyházi hitéletet nem élő) tagjait, hogy ha kilépnek, ezzel antiszolidáris lépést követnek el.
Ha azonban a konkrét számokat nézzük, nem egészen így fest a helyzet: a szövetségi állam statisztikai hivatala szerint az egyháztagok az állami adórendszeren keresztül 10 milliárd euró egyházadót fizettek, amire az állam 3 milliárd eurónyi adókedvezményt nyújtott. A münchen-freisingi egyházmegye büdzséje 409 millió euró adóbevételt tervezett be 2013-ra, ami a köznek kb. 130 millió adókedvezménybe kerül. A 409 millióból az egyházmegye összesen 86 milliót költ oktatásra és szociális tevékenységekre – ezt az összeget „kapja vissza” a köz, amely ezért a 86 milliós szolgáltatásért 130 milliót fizetett.... Azazhogy gyakorlatilag az a helyzet, hogy ha a németek segíteni szeretnék az oktatási és szociális ágazatokat és javítani az államháztartás helyzetén, sürgősen ki kellene lépniük az egyházukból...

http://skydaddy.wordpress.com/2013/10/05/subventionsbericht-kirchensteuerabzug-kostet-den-staat-3-milliarden-pro-jahr/