Arról már volt szó, hogy a pécsi katolikus egyházmegye pénzügyei, hát, nem a legátláthatóbban lettek kezelve (a vallás mint az erkölcs letéteményese, valaki?), és emiatt különféle vizsgálatok folynak arrafelé. Ezek most épp ott tartanak, hogy 2010-ben 89,8 millió forint „kölcsönt” osztogattak össze meg vissza magánszemélyeknek, külsősöknek is, és nem úgy tűnik, mintha ezeket visszafizették volna. Az Index cikke: http://index.hu/belfold/2012/11/12/nem_konyveltek_a_millios_osztogatast_a_katolikusok/

Tagtársunk Málta egy katolikus szélsőségest küldött az Európai Bizottságba. Málta előző biztosát, John Dallit azzal vádolja az EU csalás elleni hivatala, hogy tudott arról, hogy a nevében megkeresték a dohánylobbi képviselőit azzal az ajánlattal, hogy a biztos megfelelő ellenszolgáltatás fejében segít a svéd rágódohány, a snus exporttilalmának az eltörlésében. Utóda, Tonio Borg hazájában arról ismert, hogy ellenzi a nő- és melegjogokat, az abortuszt és a fogamzásgátlást. Az európai parlamenti képviselők általi meghallgatáson megígérte az emberi jogok tiszteletben tartását, de több képviselő kifejezte fenntartásait. A máltai biztos a közegészségügyi, környezet- és fogyasztóvédelmi tárca élére kerül.

http://www.secularism.org.uk/news/2012/11/maltese-catholic-extremist-examined-for-post-of-european-commissioner

Németországban meghalt egy kilencéves gyerek. Lelkes focirajongó volt, valóra is vált nagy álma: fél évvel halála előtt kedvenc klubjának focistái meglátogatták őt a kórházba. A fiú, aki tisztában volt azzal, hogy agydaganatából nem fog meggyógyulni, azt kérte, sírkövére kedvenc klubjának a logója kerüljön.
Csakhogy a temetőt az egyház felügyeli (Németországban kötelező a temetőbe való temetkezés, aki nem erre vágyik, Svájcba viteti hamvait). Az meg a házirendre mutatva közölte, csak keresztény jelképek kerülhetnek a sírkövekre.

http://www.spiegel.de/panorama/gesellschaft/jens-pascal-kirche-verbietet-bvb-grabstein-fuer-toten-neunjaehrigen-a-866779.html

Az elmúlt években egyre több videó került a youtube-ra és közösségi oldalakra, amelyek az erkölcsrendészet túlkapásait mutatják be. Az erkölcsrendészetnek a szaúdi viszonylatban liberálisnak számító király által megbízott új vezetője közölte, irányelveket fog kibocsátani arról, hogyan kell eljárniuk a 4000 erkölcscsősznek, ha nemkívánatos viselkedést látnak. Ők maguk ugyanis legfeljebb szólhatnak, de eljárni nem járhatnak el – ki kell(ene) hívniuk a rendőrséget. A rendészek túlkapásait az ígéretek szerint üldözni fogják – persze majd meglátjuk, hogy a papság mit fog szólni rendőri hatalma korlátozásához, és ebből mennyi fog megvalósulni.

http://www.siawi.org/article4470.html

A brit szekuláris társaság a nők élethez való jogának rögzítését követelik az európai Tanácstól és az Európai Bizottságtól.

Készül lista a felekezeti hovatartozásról - tüntetés ide vagy oda, Gyöngyösi Márton képviselő álma teljesül, mégpedig a Fidesz-KDNP jóvoltából. Jövőre ugyanis kötelezővé válik a hittan az iskolákban, ebből kifolyólag viszont muszáj az iskoláknak listát készíteni ha nem is a tényleges felekezeti hovatartozásról, de arról, melyik felekezet hittanába íratja a szülő a gyerekét.
Szüdi János volt oktatási közigazgatási államtitkár írása a NOL-on: http://nol.hu/velemeny/20121201-keszul_a_jegyzek

A vallásos britek zöme fontosabbnak tartja a szólásszabadságot, mint vallási érzéseik védelmét. Egy 2000 fő elkötelezett kereszténnyel végzett felmérés szerint többségük akkor sem sértődne meg Jézusról szóló vicceken, ha azokat sértő szándékkal mondják. Háromnegyedük úgy nyilatkozott, a szólásszabadságot akkor sem csorbulhat, ha ez mások vallási meggyőződését sérti, miközben amúgy együttéreznek azokkal a muszlimokkal, akik a minapi filmen sértődtek meg. 84%-uk akkor is védené a más vallásúakat, ha amúgy mélységesen ellenzik meggyőződésüket. Hasonló arányban azt válaszolták, a szólásszabadság mindenkit megilleti, a kimondott gyűlöletkeltés kivételével.

http://www.secularism.org.uk/news/2012/10/christians-in-britain-arent-oversensitive-about-being-mocked-or-criticised

Nagy-Britannia állami egészségügyi költségvetése sem elég az ellátás finanszírozására, és a tényleges egészségügyi ellátás mellett még a kórházi papok bérét is az egészségügyi kasszából. Több kísérlet történt arra, hogy ezen változtassanak – már csak azért is, mert a pap szolgáltatásaira igényt tartó vallásos emberek jó része inkább a saját lelkészét szeretné maga mellett látni az idegen kórházi pap helyett. Most a walesi liberális demokrata képviselők döntöttek úgy, indítványozzák, hogy a lelkészeket nem az általános egészségügyi költségvetésből, hanem egy külön alapból finanszírozzák. Modell már van erre: a légi mentést is külön jótékonysági szervezet működteti. Így évi 1,3 millió fonttal (kb. 450 millió forinttal) több jutnia a tényleges orvosi ellátásra.

http://www.secularism.org.uk/news/2012/10/welsh-lib-dems-want-hospital-chaplains-to-be-paid-by-charitable-trust

Közel száz éve mulasztásos alkotmánysértést követ el Németország. Az alkotmány ugyanis 1923 óta arra kötelezi az államot, váltsa meg az egyházakkal szemben az egyházi birtokok 19. század eleji államosítása óta fennálló járadékfizetési kötelezettséget. Ez a kötelezettség nem az egyházi intézmények által nyújtott társadalmi szolgáltatások finanszírozásával kapcsolatos (amely Németországban önmagában is problematikus), hanem arról szól, hogy a német állam, illetve a tartományok az általuk az egyháztagoktól az egyház számára beszedett egyházadón felül közpénzekből finanszírozzák például az egyházi személyzet munkabéreit, amelynek összege egyházi vezetők esetében igencsak nagyvonalú (pl. állami tisztviselőkhöz viszonyítva). Bajorország egymaga is 88 millió eurót tervezett be idei büdzséjébe erre a célra. Mivel a püspökök bérezéséről szóló bajor törvényt amúgy is módosítani kell, a bajor humanisták felszólították a tartományi parlamentet, egyben készítse elő ennek a kötelezettségnek a kivásárlást – és vegyék figyelembe, hogy az állam az elmúlt 93 év alatt 3,3 milliárd eurót már kifizetet.

http://hpd.de/node/14161

Negyedik alkalommal nyílik A szabadság szenvedélye címmel kiállítás a brit One Law for All kampány szervezésében. November 3-10-ig 20 ország 40 művésze állítja ki a szabadság és a vallás viszonyára reflektáló műalkotását a Unit 24 galériában.

http://www.onelawforall.org.uk/3-10-november-2012-passion-for-freedom-festival-london/ via www.hpd.de

Az Iszlám Együttműködés Szervezetének (a volt Iszlám Konferencia Szervezetének) főtitkára, a török Ekmeleddin Ihsanoglu azt nyilatkozta, felhagynak azzal a kísérlettek, hogy a vallások megsértését megtiltassák az ENSZ-szel, miután nem sikerült meggyőzni a nyugati ENSZ-tagokat.
Az 57 ENSZ-tagból álló csoportot Rabatban alapították 1969-ben. Célja, hogy az iszlám országoknak külön hangot adjon az ENSZ-ban és hogy az emberi jogokat összhangba hozza az iszlámmal. Az 1990-ben 45 tag által elfogadott Kairói Nyilatkozat az Emberi Jogokról az Iszlámban szépen meg is mutatja, ezt hogyan gondolják: ahol az emberi jogok ütköznek a saríával (pl. vallásszabadság, házasságkötés más vallásúval, stb.), ott a saría érvényes.

Az elmúlt évek évente visszatérő műsorpontja az ENSZ-ben, hogy az iszlám országok az emberi jogok valamely részét a saría által jóváhagyott mértékre korlátozni próbálják.

http://www.secularism.org.uk/news/2012/10/islamic-bloc-abandons-plans-for-global-blasphemy-law-at-un

Felfedezték maguknak a svájci újprotestánsok a muszlim menekültkérőket. Ráálltak az ő megtérítésükre, azt sugallva a menekültkérőknek, hogy így könnyebben tudják megszerezni a menekültstátuszt, és a megtérést különféle ingyenes jogi és egyéb segítséggel, szolgáltatásokkal jutalmazzák.

(„Ha megtérünk, bejutunk a paradicsomba” – „Ha megtérnek, bejutok a paradicsomba”)

http://www.tagesanzeiger.ch/schweiz/Evangelikale-missionieren-bei-Asylsuchenden/story/31092251

Nem csak Magyarország alkotmányozgat, hanem Fidzsi is. De bizonyos tekintetben kissé ellentétes előjellel: Fidzsiben ugyanis alkotmányba emelik állam és egyház szétválasztását, és ezzel párhuzamosan elmagyarázzák a lakosságnak, ez pontosan mit is jelent: nem az állam vallásellenességét, hanem azt, hogy szétválik a vallásnak a társadalomban betöltött szerepe az állam intézményeitől. A társadalmi szervezetekkel végzett konzultáció során a katolikus egyház nem foglalt állást, és nem tervezi, hogy változásokat szorgalmazzon.

http://www.secularism.org.uk/news/2012/10/fiji-to-separate-church-and-state