Közel száz éve mulasztásos alkotmánysértést követ el Németország. Az alkotmány ugyanis 1923 óta arra kötelezi az államot, váltsa meg az egyházakkal szemben az egyházi birtokok 19. század eleji államosítása óta fennálló járadékfizetési kötelezettséget. Ez a kötelezettség nem az egyházi intézmények által nyújtott társadalmi szolgáltatások finanszírozásával kapcsolatos (amely Németországban önmagában is problematikus), hanem arról szól, hogy a német állam, illetve a tartományok az általuk az egyháztagoktól az egyház számára beszedett egyházadón felül közpénzekből finanszírozzák például az egyházi személyzet munkabéreit, amelynek összege egyházi vezetők esetében igencsak nagyvonalú (pl. állami tisztviselőkhöz viszonyítva). Bajorország egymaga is 88 millió eurót tervezett be idei büdzséjébe erre a célra. Mivel a püspökök bérezéséről szóló bajor törvényt amúgy is módosítani kell, a bajor humanisták felszólították a tartományi parlamentet, egyben készítse elő ennek a kötelezettségnek a kivásárlást – és vegyék figyelembe, hogy az állam az elmúlt 93 év alatt 3,3 milliárd eurót már kifizetet.