A templomba járó svájciak zöme csupán megszokásból látogat misét, istentiszteletet, derült ki egy áprilisban egy protestáns hetilap megbízásából végzett telefonos reprezentatív felmérésből. Az 1013 megkérdezett közül 760 valamely egyházhoz tartozik, közülük 69%-nyian pedig azt mondták, megszokásból, hagyományból tagjai az egyháznak (minél idősebbek voltak, annál magasabb volt ennek a válasznak az aránya). A megkérdezettek 28%-a szíves hallgat néha misét, de csak 5%-nyian teszik ezt azért, mert Istenben hisznek.

http://www.swissinfo.ch/eng/swiss_news/Only_one_in_20_attends_church_because_of_belief_.html?cid=30433668
via: http://www.atheistalliance.org

Jómódúak kaptak adókedvezményt Ausztriában. Pontosabban jómódú hívők, akik a katolikus, a protestáns vagy az első, a pápai tévedhetetlenséget kijelentő vatikáni zsinat miatt a 19. sz. végén a katolikus egyházból kivált ókatolikus egyház tagjai. Az egyházadó Ausztriában a jövedelem 1,1%-át teszi ki, és az egyháztagnak maga kell bevallania és befizetnie (míg pl. Németországban vagy Svájcban jellemzően az adóhivatal a rendes adóval együtt ezt is behajtja az egyházak számára). Cserébe a befizetett tagdíj levonható az adóból – eddig évi 200 euró erejéig, de legújabban évi 400 euróig. Míg a katolikus egyház bécsi egyházmegyéje azzal ünnepelte az állami ajándékot, hogy a hívők 90%-a jól jár vele, a kedvezményezettek tényleges száma jóval alacsonyabb lehet, hiszen átlagosan 105 euró egyházadót fizetnek az osztrákok, és az egyháztagok 75%-a eddig sem fizetett többet évi 200 eurónál. A 400 eurós teljes kedvezmény igénybe vételéhez kb. 70.000 eurós fizetést kell tudni felmutatni. A kedvezmény az osztrák államnak amúgy 30 millió eurójába fáj, igaz, az állam nem ezt reklámozta, hanem egy másik kiadását: azt, hogy ennek épp a felével, évi 15 millióval juttat többet a gyermekfelügyeleti kínálat bővítésére.

http://www.konfessionsfrei.at/?p=1333

A brit kormány kitalálta, hogy centralizáció helyett erőteljesebben kell a helyi közösségekre építeni. Értve ez alatt jellemzően a helyi vallási közösségeket, amelyeket erőteljesebben akarnak bevonni a közszolgáltatások megszervezésébe és biztosításába. Holott a közfeladatok ilyen módon történő privatizálása már eddig is számos konfliktust generált, mégpedig úgy, hogy valamely vallási szervezet vagy egyén az államilag finanszírozott szolgáltatást saját vallási előírások érvényesítésével óhajtotta volna biztosítani. Miközben elvileg jól hangzik a helyi önkormányzatok és a helyi társadalom erősítése, nem szabad elfelejteni, hogy az „ügyfelek” nem felekezeti vagy egyéb érdekcsoportok, hanem egyének, akiknek az állam köteles az egyenlő bánásmódot szem előtt tartva, felekezeti hovatartozásuktól független, előjogok és diszkrimináció nélkül szolgáltatásokat biztosítani. Ebben viszont - amint a tapasztalatok mutatják - nem feltétlenül partnerek a felekezeti szervezetek. 

http://www.humanism.org.uk/campaigns/bigsociety-localism

Harmadjára is felkérte a brit nemzeti szekuláris társaság az ENSZ-ben a Vatikánt, tegyen eleget annak a kötelességnek, amelyet az ENSZ gyermekjogi egyezményének aláírásával vállalt, és legyen szíves benyújtani jelentését a gyermekjogok érvényesítése érdekében tett lépésekről – épp a gyermekbántalmazásokkal, szexuális abúzussal, illetve a gyermekbántalmazókkal szembeni engedékenysége fényében. Míg ezt a felkérést korábban visszautasította a Vatikán képviselője, ezúttal azt ígérte, szeptemberre vagy októberre meglesz a jelentés. – Persze túl sokat nem érdemes ettől várni, de szimbolikus értéke mégis van annak, hogy a Vatikán is kénytelen legalább formálisan teljesíteni vállalásait.

http://www.secularism.org.uk/vatican-promises-report-followin.html

Egy német honlapon gyűjtik a papok, lelkészek értékelését. A www.hirtenbarometer.de („pásztorbarométer”) oldalán egyelőre a katolikus, az evangélikus, valamint az orosz és görög ortodox klérus munkáját lehet pontozni és szövegesen értékelni, ill. másokkal megvitatni a munkájukat. Az egyházi emberek öt kategóriában kaphatnak visszajelzést munkájukról: Milyen a mise/istentisztelet? Mennyire hiteles? Mennyire nyitott a nyáját ma foglalkoztató témákra? Mennyire képes a fiatalokkal szót érteni? Mennyire foglakozik az idős hívőkkel?

Via: http://brightsblog.wordpress.com

A TASZ álláspontja az egyháztörvny tervezetéről (kb. azt kifogásolja, amit én is, csak ők szabatos jogászmagyarul csinálják): tasz.hu/szolasszabadsag/tasz-allaspontja-az-egyhaztorvenyrol

A brit reklámbizottság helyt adott a nottinghami szekulárisok keresetének, akik panaszt tettek, mert az egyik anglikán egyházközösség azzal reklámozta magát, hogy istene minden betegséget meggyógyít, különösen a szklerózis multiplexet, a depressziót, a rákot, az asztmát, bénulást, ízületi gyulladásokat. A bizottság megállapította, hogy a reklámszöveg megalapozatlan állításokat tesz és arra utasította az egyházközösséget, szóróanyagából távolítsa el az adatokkal alá nem támasztható gyógyítási ígéreteket.

http://www.secularism.org.uk/asa-upholds-complaint-by-from-no.html

Két belgából egy katolikus - 30 évvel ezelőtt még 72%-nyian voltak. 10%-nyian járnak heti rendszerességgel templomba, 20%-nyian havnta vagy ünnepekkor, 70%-nyian ritkán vagy sosem. A felekezeten kívüliek aránya 24%-ról 42%-ra nőtt, és közülük a felének már a szülei sem tartoztak felekezethez.
Istenben 60%-uk hisz (30 éve 80%-nyian voltak), de sokak számára ez egy meglehetősen elvont felső erő. A belgák harmada hisz a halál utáni életben, és kb. ugyanannyian bíznak még az egyházban.

levif.rnews.be/fr/news/actualite/belgique/un-belge-sur-deux-se-declare-encore-catholique/article-1195035523055.htm
via European Humanist Federation
 

Július elsejével átalakítják Tel Aviv buszhálózatát, amiről igyekeztek kellően tájékoztatni az utazóközönséget. Arról azonban elfelejtettek szólni, hogy az átalakítással egyidőben a menetrend is kissé meg fog változni: míg eddig szombaton délután fél héttől jártak a napközben a szombat okán letiltott buszok, most fél kilencig kell várnia annak, akinek tömegközlekednie kell. Három éve egy hasonló indítványt még visszautasították, mondván, aki szombat este buszra száll, annak jellemzően dolga van: pl. munkába megy, vagy katona lévén vissza kell érnie laktanyájába, és meg kell őrizni a jól bevált kompromisszumokat a vallási hagyományok ápolása és a mindennapi élet szükségletei között. Ugyanezzel a kompromisszummal indokolták annak az indítványnak az elutasítását is, amely arra irányult volna, hogy szombaton is biztosítsanak tömegközlekedést.

Úgy látszik, a változás csak egy irányban lehetséges.

http://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-4086975,00.html

Míg Magyarországon egyházi kézbe adjuk az oktatást, Uganda nyugati részén, Kaseseben humanista iskolát működtet a helyi humanista szervezet. Óvodai és általános iskolai oktatást biztosítanak 4-13 év közötti gyerekeknek, és bővítési terveik vannak. Az oktatás az állam tanterveknek is megfelel, de nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos szemléletmód kialakítására, a klasszikus humanista etika alkalmazására és a kritikus gondolkodás erősítésére. Fogadnak árvákat és szegény gyermekeke is.
Az iskolát az Atheist Alliance International is támogatja, együttműködnek egy Las Vegas-i iskolával, és további kapcsolatokat keresnek olyan iskolákkal, amelyek oktatási programjában meghatározó a humanizmus, és önkéntes tanárokat is fogadnak. 

http://kasesehumanistschool.webs.com/
Nagy segítséget jelentenek nekik a filléres adományok is: kaseseunitedhumanist.webs.com/donate.htm
Fogadnak ezen kívül tankönyveket, taneszközöket is, és ezeket elég németországi Paderbornba eljuttatni.

Iskola nélkül maradnak azok a keceli általános iskolások, akik nem hajlandóak részt venni misén és hittanon. A miserészvételt megtagadó tanárokat pedig kirúgják.
A 9000 fős Kecel általános iskolája - amint azt még az igazgató is csupán a sajtó útján, azon belül is egy a püspököt idéző cikkből tudta meg - ugyanis szeptembertől egyházi kézbe kerül. A szülőket egy májusi lakossági fórumon tájékoztatták, és közölték velük, aki nem akarja katolikus iskolába iratni a gyerekét, annak írásban kell ezt megindokolnia. Az ő gyerekekik olyan 20-30 kilométert fognak buszozni. A gyerekeknek kötelező a hittan, más keresztény felekezet hittanát is lehet választani, de csak _hit_tan van, etkaoktatás nincs. A tanárokat azzal vigazstalják, hogy egyházi alkalmazottként olcsóbb gázhoz és kedvezményes telefontarifákhoz jutnak. Cserében kötelező az évi háromszori miserészvétel, ami az egyház szerint "mindenkinek vállalható, a tanár amúgy is gyakran elmegy olyan eseményre, amire nem szeretne.” Visszakérdezésre itt konkrétan erre gondolt az igazgató: „Például az előző rendszerben a kötelező felvonulások”.

Valaki nemrég értetlenkedett, amikor méltatlankodtam, hogy a régi és az új alkotmányból egyaránt hiányzik az a két alapjog, hogy 1. ne legyen kötelező nyilvánosságra hozni a felekezeti kötődést, világnézetet, és hogy 2. senkit ne lehessen vallási cselekményen való részvételre kényszeríteni.

Az Index részletes beszámolója - olvassátok: index.hu/belfold/2011/06/27/elkuldik_kecelrol_a_nem_katolikus_gyerekeket/

A brit humanisták külön honlapon mutatják be a humanizmus alapelveit és a valásmentes etika legfontosabb gondolatait. Az angol nyelvű honlapot a Humanista Világnap alkamából mutatták be, célja, hogy a filozófiai kérdésekkel nem különsebben foglalkozó nagyközönségnek is gyors, átfogó információkat nyújtsanak a humanista világnézetről. Olyan alapkérdésekre válaszol, hogy "Mi van Istennel?", "Mi a jó élet?", és persze az olvasók tesztelhetik, hogy az ő világnézetük vajon nem humanista-e.

www.simpleguidetohumanism.org.uk/31.html

Karikázd be azt, akit Isten a legjobban szeret!
Növények – Állatok – Meg nem keresztelt baba – Megkeresztelt baba

Gyengébbeknek a lépcsőfokok is segítenek. Igaz, azon is érdemes elgondolkodni, milyen üzenetet sugároz az, hogy magát a megkeresztelt babát nem is rajzolják le, csak a keresztelő kezét és a keresztvizes edényt…

http://scienceblogs.com/pharyngula/2011/06/isnt_this_just_the_cutest_thin.php