Az Index ír arról, hogy a Vasárnapi Hírek megjelentette az alkotmánykoncepciót tartalmazó munkaanyagot a honlapján, itt: www.vasarnapihirek.hu/files/public/cikkepek/9497/File/alkotmanykoncepcio.pdf. 
Megmaradt benne egy-két embertelen rendelkezés, azaz olyan kitétel, amely valamely "értéket", intézményt ruház fel jogokkal, védelemmel, ahelyett, hogy legfőbb jóként az ember méltóságát ismerné el és minden mást ennek rendelné alá. A vallásszabadság pedig egyoldalúan vallásgyakorláshoz való szabadságként határozódik meg; a vallástól való szabadságra a koncepció tervezői nemigen gondoltak, annak védelmére meg pláne nem. Igaz, a javaslat legalább nem annyira megalomániás, mint az elnöké, aki egyenesen Istentől eredezteti hatalmát, és a koncepció készítői legalább végigfuttattak rajta egy helyesírásellenőrzőt. Végigmegyek gyorsan a koncepción.  
Szentkorona van ugyan benne, amely Mo. alkotmányos jogfolytonosságát szimbolizálja (abszolutórium ellenben nincs, és istenek sem), de a hatalom a néptől ered.
Egy szinten szerepelnek azonban az alapjogok úgy általában és a hazásság és a család úgy specifikusan, ahelyett hogy utóbbiak előbbiek eszközeként szerepeljenek, mint azon jog, hogy az ember szabadon megválaszthassa magánéletét ("A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."). A rendelkezés egyben korlátozza is az együttélés védelmét (heteroszexuális házasságokra). (Alapvető rendelkezések c. rész 7. pontja)
Az alapjogok nemcsak mások jogainak tiszteletben tartása érdekében (valamint ennek folyományaként államvédelmi érdekből) korlátozhatók, hanem "a [közelebbről meg nem határozott] erkölcsök védelme érdekében" is. (8.) Ez persze felettébb kockázatos, hiszen az embert rendeli az erkölcsök alá, és utat nyit ahhoz, hogy egyének elnyomása árán is védelmezzen valamely "erkölcsöt" (láttunk már ilyent, épp a család és házasság terén: sokáig nemcsak a homoszexuális kapcsolatokat, hanem a heteroszexuális élettársi kapcsolatokat is üldözték). 
A megkülönböztetés tilalmára irányuló rendelkezés ugyan számos szempontot (faj, "szín", nem, stb.) tételesen felsorol, de a nemi irányultságot kihagyja, és csak a vallást és a politikai nézeteket és a véleményeket szerepelteti, a negatív vallásszabadságot nem. (9.)
Szerepel benne az élet védelme a fogantatástól, ami veszélyeztetheti tizenévesek és felnőttek testi sérthetetlenséghez való jogát, hiszen megesik, hogy a magzat jogainak védelme címén abortusztilalommal a magzatnak bővebb jogokat adnak, mint a megszületetteknek, azaz feljogosítják a magzatot más testének a kisajátítására, amire megszületett embernek nincsen joga. (Alapvető jogok c. rész 1.)
Csak áttételesen szerepel a munkaanyagban a vallástól való szabadság joga. A koncepció ki is fejti, hogy a vallásszabadságot úgy értelmezi, mint a vallásgyakorláshoz való szabadságot; a negatív vallásszabadságra, azaz a vallástól való szabadság jogára nem is gondolnak. ("Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, azaz hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, valamint hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa." 2.)
Szerepel ellenben ugyanebben a bekezdésben az, hogy az állam (külön törvény alapján) elismeri az egyházakat (más világnézeti szervezeteket azonban nem). 
Az országgyűlésre vonatkozóan két változat szerepel: a mai egykamarás parlament mellett egy kétkamarásé is, ami finoman szólva is aggályos, hiszen ebben a formában sérti a demokrácia egyik alapvető elvét (amely szerint egy embernek egy szavazata van, azaz minden szavazat egyenlő befolyást jelent az ország irányításába). A magyar felsőházban - ha létrejön - többek között az egyházak képviselői is ülnének, ami persze sértené az állampolgárok vallási jogegyenlőségét, hiszen az elismert egyházak által képviselt polgárok plusz befolyáshoz jutnának a törvényalkotásban. Magyarán az egyházhű állampolgár egyenlőbb.