A legújabb bulvárhír: a pápából mégsem lesz szervdonor.
A kérdés persze totálisan elméleti: idős emberek szerveit nem ültetik át, hiszen ezek élettartamuk javán már rég túl vannak (ha nem így lenne, úsznánk a donorszervekben). Az ideális donor negyven-ötven alatti, nem iszik, nem dohányzik, tök egészséges, közúti balesetben halt meg és azonnal a műtőasztalra került (ennél már csak a megfelelő gyerekdonor ritkább - transzplantációra váró gyerekbe lehetőleg gyerekszervet ültetnek be).
A hír azonban mégis tanulságos: szépen rámutat arra, milyen tényezők fontosak a hithű katolikusok számára. A fenti hír egy német szervadományzásra buzdító reklám kapcsán készült vatikáni helyesbítő közleményen alapul, amelyben közlik, hogy a jótékonysági reklámmal ellentétben - amely azzal buzdít, hogy a fiatal Ratzinger is hordott magánál felhatalmazást, amely engedi, hogy hirtelen halála esetén szerveit átültethetik - a közben pápává előléptetett egyházfiből immár nem lesz donor. De nem ám azért, mert idős, hanem azért, mert érseki kinevezésével hatályát vesztette a szervadományozáshoz való hozzájárulás. A majdani holttestnek ugyanis egyben kell maradnia, mert az egyház egészéé, és egy esetleges későbbi tisztelő imádás szempontjait is figyelembe kell venni. A pápákat régebben amúgy az egyiptomi múmiákhoz hasonlóan kibelezték - így ugyanis tovább tartott a bebelzsamozás hatása.

www.tagesanzeiger.ch/panorama/leute/Der-Koerper-vom-Papst-ist-dem-Vatikan-heilig/story/22593947