Németország számos területén az állam tartatja be a keresztény ünnepeket, és az idén húsvét előtt több egyházi tisztviselő is kiállt amellett, hogy saját ünnepeiken más ne ünnepeljen.
Frankfurtban a tartományi fiatal zöldek sajátos akcióval tiltakoztak nagypénteken: 1000 fős csendes táncos flashmobot szerveztek, amelyhez a zenét hangszórók helyett a résztvevők mp3 lejátszói szolgáltatták.
Kölnben vallásmentes övezetet szerveztek a vallásmentesek nagypéntekre. A „zártkörű” rendezvényen két filmet mutattak be (mindkettő ördögűzéses, a pápa tiszteletére, aki fontosnak tartaná, hogy minden egyházmegyében rendelkezésre álljon egy képzett ördögűző).
Mainzban pedig kollektív egyházkilépést szerveztek: 21-én csapatostól szállták meg a városházát, hogy kiiratkozzanak az egyházból, pontosabban a városnál vezetett adófizetői nyilvántartást úgy módosíttassák, hogy ezentúl nem fizetnek egyházadót (via: http://www.frei-denken.ch)
A húsvét amúgy rendben lezajlott, ahogyan kezd hagyománnyá válni, a katolikus egyház különböző tisztviselői és követői (nevezetesen Keith O’Brian skót bíboros és az elvált asszonnyal, azaz bűnben élő és emiatt az áldozástól eltiltott Lord Patten) ezt a mostani ünnepüket is megragadták, hogy szidják a társadalom szekulárissá válását úgy általában és az egyház csökkenő befolyását a közügyekre úgy speciálisan. Igaz, a skót bíborosnak mérsékelt sikere volt a politikusok körében, akik diplomatikusan a felekezetek és felekezetmentesek egyenlőségét hangsúlyozták, és a brit humanisták ügyvezetője, Andrew Compson is elmagyarázta, hogy a szekularista mozgalomnak pozitív célja van: az egyelőség, a püspökök ilyen jellegű kirohanásai ellenben elleplezik azt a tényt, hogy az egyházak jelenleg is számos kiváltságot élveznek.
Ökumenikus pislogást váltott ki eközben Németországban Gerhard Ludwig Müller regensburgi püspök, aki az evangélikusokkal való párbeszédért felelős. Teljesen váratlanul ugyanis azzal állt elő, hogy az evangélikusok most azonnal tagadják meg hivatalosan is Luther Mártonnak azt a kijelentését, miszerint a pápa az Antikrisztus, majd nekik esett azzal, hogy az evangélikusok ugyan úgy állítják be magukat, mintha ők lennének a modernebb egyház, és azt várják, hogy a katolikusok közeledjenek, de ez így nem fog menni, és még messze van a közös áldozás. Mindeközben a katolikusok és protestáns németek mindennapjainak magától értetődik az ökumené, és kevesen vannak, akik annyira komolyan veszik a teológiai különbségeket. Luthert pedig már egy ideje történelmi kontextusában értelmezik az egyházi vezetők is.
